adminisztracio összes bejegyzése

Amatőr színjátszó fesztivál Magyarfenes

21273591_935400279995908_130493411719221756_o

Szeptember 15-17 között zajlott Magyarfenesen a II. Erdélyi Amatőr Színjátszó Fesztivál, amelyen az EMKE Játékakadémia csoportja is részt vett. Előadások, szakmai megbeszélések, tanácsadások, műhelygyakorlatok Vadas László rendező és Marosán Csaba színművész vezetésével, szabadidős programok és derűs, vidám hangulat jellemezte a hétvégét.

21687595_1654828311254891_7649131677026314983_n 21687625_1654838164587239_701884512899216220_n 21687957_1654829514588104_3681655496419622825_n 21765288_1654834097920979_2451099746960247074_n 21766506_1654841541253568_7268511308222187426_n 21768051_1654843284586727_7654350418163111273_n Fenes- fellépés előtt 21687546_1654837967920592_5402912706068170281_n 21687595_1654828311254891_7649131677026314983_n 22008437_1654838447920544_4638536978230231687_n

 

 

 

III. Magyar Értékek Napja

Az elmúlt hét   végén, szeptember 9-én került megrendezésre Budapesten, a Szent István Bazilika előtt a III. Magyar Értékek Napja, amelyre az országos EMKE is meghívást kapott – ily módon közvetve a helyi EMKE és a Báthory Alapítvány is részese volt az eseményeknek.
Az egész napos rendezvény keretében, az előzőek hagyományaihoz híven, a Kárpát-medence szellemi és tárgyi kulturális örökségének legjavával, egy-egy térség kultúráját fémjelző értékek, hagyományok és alkotások bemutatásával találkozhatott a látogató.
A közel 600 közreműködő, fellépő részvételével zajló eseményen Magyarország 19 megyéje és 6 határon túli régió volt jelen. Erdélyt ez úttal Kovászna megye képviselte, ahol az értékfeltárás igencsak szép ütemben halad. A rendezvény tíz órányi kulturális programja mellett 30 kiállítói pavilon és számos kézműves foglalkozás és interaktív mesterségbemutató gondoskodott hagyományos értékeink ismertetéséről valamint a színvonalas kikapcsolódásról.
A gyerekek és a játékos kedvű felnőttek a magyar értékek és hungarikumok játszóházában ismerkedhettek – játékos formában – a magyarság legkiemelkedőbb teljesítményeivel.
Különös méltóságot adott az eseménynek az, hogy délben ökumenikus szertartás keretében áldották és szentelték meg a megyék, kosarakban felsorakoztatott, jellegzetes mezőgazdasági terményeit.
                         IMG_4911 IMG_4953 IMG_4961 IMG_4963 IMG_4964 IMG_4970

Báthory Napok -Orvostovábbképző

DSC_5982Ebben az évben 25 éves a Báthory István Alapítvány.

A program színes és gazdag lesz szeptember 20 – 24 között, éppen ezért a megszokott szakmai programok, az orvos és pedagógus továbbképzők, idén más dátumra kerültek át.
A Magyar Egészségügyi Társaság számos egyéb programjával való ütközés elkerülése végett, a Báthory Napok orvostovábbképzője az elmúlt hét végén került megrendezésre. A helyszín megválasztása ezúttal Szatmárnémetire esett, az ottani MET tagok vállalták a szervezésben való segítséget, amire bizony így, a távolból, igen nagy szükség volt.
A konferencia csodálatos helyszínen zajlott, a Római Katolikus Püspökség rezidenciáján, a püspöki palota dísztermében. Nagyrabecsüléssel és köszönettel tartozunk Nm. Ft. Schönberger Jenő püspök úrnak, hogy lehetővé tette számunkra a test gyógyításáról szóló előadásoknak a lélek-gyógyítás legelhivatottabb helyén való elhangzását. A felejthetetlen és mélyreható élmény azt hisszük, mindannyiunkban örökre megmarad. A konferenciáról bővebben később a honlapon olvashatnak, itt néhány képet közlünk a szakmai és a társasági programokról.
DSC_5972 DSC_5985 DSC_5997 DSC_6013IMG_4770

Augusztus 29, Janus Pannonius

Janus PannoniusJanus Pannonius (Csezmiczei János vagy Cesinge János, neve magyar fordításban Janus – János / Pannonius – Pannóniai) (Csezmice, 1434.augusztus 29. – Medvevár, 1472. március 27.[1]) pécsi püspök, az első név szerint ismert magyar(-horvát) költő és humanista, aki egyes feltevések szerint: Csezmiczei János (Ivan Česmički) néven született.

Mátyás királykorában élt, latin nyelven írt. Habár Horvátországban született, de Nagyváradon tanult, ahol anyjának Vitéz Borbálának testvére Vitéz János volt a püspök, aki nagybátyja és egyben védnöke is volt. Mátyás nevelője, a magyar humanizmus megteremtője, aki nemcsak az egyház első embere volt, hanem az egész magyarországi politika irányítója is.

Augusztus 23-24 Szt. Bertalan éjszakája

1572. augusztus 23-a: Szent Bertalan éjszakája

A Szent Bertalan éjszakáján történt mészárlás a franciaországi katolikusok erőszakos akciója volt a hugenották (francia kálvinisták) ellen a francia vallásháborúk idején. A reformációnak elsősorban a kálvini ága éreztette hatását Franciaországban. Elterjedése a század közepétől fogva feszültségekhez vezetett protestánsok és katolikusok között, de a központi hatalom megakadályozta az indulatok túlzott elszabadulását.

1559-ben azonban meghalt II. Henrik, akit fiatal és befolyásolható fiai, II. Ferenc és a tízéves korában trónt szerző IX. Károly követtek a trónon. Az ifjú királyok kegyeiért és a felettük gyakorolt hatalomért kiélezett harc indult meg, ami hamarosan összekapcsolódott a vallási ellentétekkel. A két gyermekkirály felett anyjuk, Medici Katalin, illetve a katolikus François de Guise herceg és a protestáns Gaspard de Coligny admirális igyekezett befolyást szerezni.

A konfliktus 1562-ben fajult fegyveres harccá: a dreux-i csata a katolikusok javára dőlt el. Ezt követően a háborúskodás hol szünetelt, hol kiújult. Az 1570-es Saint-Germain-i szerződés hosszabb békés időszakot hozott. Az anyakirályné igyekezett összebékíteni a két pártot, ezért feleségül adta leányát, Valois Margitot Condé hercegének unokaöccséhez, a később IV. Henrik néven megkoronázott Henri de Bourbon-hoz, Navarra királyához.

A menyasszony anyja, Medici Katalin, aki a francia hatalom tényleges birtokosa volt, fia, IX. Károly beleegyezésével Coligny királyi tanácsadó és a francia reformátusok lemészárlása mellett döntött, gondolván, hogy ez segíti a királyi hatalom konszolidálását. A hugenották legyilkolása egész Párizsra kiterjedt, később más városok és kerületek is követték a főváros példáját. A gyilkosságok még hónapokig folytatódtak. Az áldozatok pontos száma nem ismeretes. Becslések szerint Párizsban 2000-3000, vidéken pedig 6-8000 hugenotta vesztette életét a mészárlásban.

A vérnászt követően 21 évvel maga Bourbon Henrik is katolizált a királyi hatalom érdekében. Úgy vélte, „Párizs megér egy misét”, és hatalomra kerülése után néhány évvel véget vetett a francia vallásháborúnak, majd pedig a hugenották számára vallásszabadságot hirdetett a nantes-i ediktumban.

 

Augusztus 20

szent_istvan_kiralyÁllamalapító szent királyunk, István ünnepe augusztus 20.

Évtizedeken keresztül elsősorban volt az alkotmány, másodsorban az új kenyér napja, Szent Istvánról csak elvétve esett szó. A rendszerváltozás óta ismét Szent István napjaként, legfőbb állami ünnepünkként üljük meg.
I. Istvánt 1083. augusztus 20-án avatták szentté a fejérvári bazilikában, de csak később, Nagy Lajos uralkodásának idején került be ez a nap – egyházi ünnepként – a naptárakba, hogy aztán később Mária Terézia nemzeti ünneppé nyilvánítsa. A negyvennyolcas forradalom és szabadságharc bukása után megtiltották Szent István napjának ünneplését. 1860-tól újra voltak a hatalom által eltűrt megemlékezések (az első országos tüntetésbe torkollott). Majd évekig tartó viták után, 1891-ben a képviselőház hivatalosan is nemzeti ünneppé nyilvánította, Ferenc József pedig munkaszünetet rendelt el erre a napra.

Trianon után az ünnep egyszerre volt egyházi és nemzeti, majd egyre inkább az irredenta mozgalmak központi emléknapjává is vált. 1945-ben megszűnt nemzeti ünnepnek lenni, a kommunista hatalom előbb az „új kenyér” ünnepeként kezdte emlegetni, majd az 1949-es alkotmány kihirdetését erre a napra időzítve, augusztus 20. az alkotmány ünnepe lett egészen a rendszerváltozásig. 1989-től tartják meg újra ezen a napon a budapesti Szent István Bazilikából indulva a Szent Jobb körmenetet.
Ehhez a jeles naphoz nem kötődnek jellegzetes népszokások.
E napnak évszázadokon át lényegében változatlan, mélyen gyökerező jelentése volt – bár az ünnepet a hatalom gyakorta próbálta saját érdekei szerint alakítani-értelmezni, az „eredeti tartalmat” soha nem volt képes az agyakból kitörölni. Napjainkban egyre inkább válik azzá, aminek lennie kell: legfőbb állami ünnepünkké.

Új hagyományként immár szerves tartozéka a Budai Várban megrendezett Mesterségek Ünnepe, a jelenkori magyar népművészet, a népi kézművesek és iparművészek hatalmas seregszemléje, melyeken a Szederinda citeracsoport is több éven át részt vett citerazenével, tánccal, énekkel.

Augusztus 15, Nagyboldogasszony

Szt.István felajánlja a koronát_Benczúr Gyula - Pusztina
Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja, Mária mennybemenetelének az ünnepe.
Az Egyház hagyománya úgy tartja, a Megváltó nem engedte át a földi enyészetnek édesanyja testét, hanem magához emelte a mennyei dicsőségbe. Mária elszenderedésének (latinul dormitio) napját már a VI. században ünnepelték Jeruzsálemben, és a következő évszázadtól Rómában is elterjedt. Az ünnepet Szent István király is megülte, sőt e napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Ezért nevezzük Máriát Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Az ünnep még a miatt is kötődik első királyunkhoz, hogy 1038-ban e napon hunyt el.
A kép Benczúr Gyula festményét ábrázolja, amely Moldvában, a pusztinai templom felújításáig a főoltár képe volt. A felújítás során a kép „megőrzésre” eltűnt, helyét ugyanennek a kevésbé művészi másolata foglalta el.

A moldvai magyarok e napon mindenféle virágokat, gyógynövényeket szenteltettek, hogy majd ezzel füstöljék a betegeket, mennydörgésnél is ezt égették.
E naptól kezdve tiltották az asszonyok számára a fürdést a folyóvízben, mert – például a bukovinai magyarok szerint – aki Nagyboldogasszony után fürdik, vérzésben hal meg. A Mura-vidéken dologtiltó nap sütésre, kemencében való tüzelésre, mert a tűz kitörne a kemencéből. Baranyában ezen, egy nappal előbb vették ki a beáztatott kendert. Nagyboldogasszony napja derült idejével a jó gyümölcs- és szőlőtermés előhírnöke. A Drávaszögben úgy tartották, hogy keresztet kell vágni e napon a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen és sokat teremjen.
Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap, és, amint ezzel jár, a templomi szertartás után ilyenkor vásárt és sokfele akár háromnapos táncmulatságot is rendeztek régebben a fiatalok.
Az ún. két Boldogasszony közét (aug. 15–szept. 8., Kisasszony) az asszonyi munkában tartották fontosnak. Ilyenkor ültették a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek és az összes tojásukat kiköltsék. Az ebben az időszakban tojt tojásokat összegyűjtik, mert úgy vélik, hogy sokáig eláll. Ezeket külön elrakták és meszet szórtak rá.
A kétasszony nap közti időszakot mindenre szerencsés időszaknak tekintették. A kopácsi halászok ekkor szedték a gyékényt.
A  magyar nyelvterületen általános hiedelem szerint a téli holmik, ruhafélék szellőztetésének az ideje , hogy a moly ne essen beléjük, de kétasszony között ki kell szellőztetni a búzát is, hogy ne legyen dohos, zsizsikes.

Augusztus 10, Lőrinc

 

Szent Lőrinc

Szent Lőrinc vértanú diakonus a legnagyobb tisztelettel körülvett szentek közé tartozik. Lőrinc napját Szent László törvénye a kötelező ünnepek közé sorozta, középkori misekönyveink számon tartják. Életéről azonban csak általánosságok, haláláról is csak néhány megbízható történeti adat maradt ránk.. Egészen a 4. század elejéig követni lehet visszafelé azt, hogy Rómában Lőrinc ünnepét augusztus 10-én ülték meg, és vértanúsága helyét a Via Tiburtina mellett tisztelték. E helyen már Nagy Konstantin bazilikát építtetett, és a templom hamarosan keresett zarándokhellyé vált. Ma is a hét római főtemplom közé számolják.
Amikor I. Ottó császár 955-ben Augsburg mellett Lech mezején győzelmet aratott a kalandozó magyarok felett, éppen augusztus 10-e, azaz Szent Lőrinc ünnepe volt, ezért tisztelete nagyon fellendült német földön is. Spanyolországban pedig, hivatkozva állítólagos hispániai származására, valóságos nemzeti szentnek tekintik.
Lőrinc mint diákonus különösen gondot viselt a szegényekre és a betegekre. Maga is mosta a szegények lábát, és rendszeresen osztott közöttük alamizsnát. Legendája elmondja, hogy sok beteget gyógyított meg csodálatos módon, és vakok szeme világát is visszaadta.
Mikor letartóztatták, a bíró első kérdése az Egyház kincseire vonatkozott. Szerinte ugyanis az Egyház mérhetetlenül gazdag volt, és nyilvánvalóan Lőrinc a kincstárnok. Hallották ugyanis és jelentették a bírónak is, hogy a pápa, mikor elhurcolták, odakiáltotta neki, hogy ossza szét az Egyház kincseit. Lőrinc kért a bírótól három napot, s megígérte, hogy elhozza az Egyház kincseit. Mikor a kiszabott három nap eltelt, megjelent egy sereg koldussal, bénával és beteggel, és azt mondta a bírónak: ,,Íme, itt vannak az Egyház kincsei!” A bíró gondolván, hogy gúnyolódik vele, azonnal tűz lángja fölött való égetésre ítélte..
A kivégzés előtt még egy lehetőséget adtak a haláltól való menekülésre, és felszólították: ,,Áldozz az isteneknek, vagy egész éjszaka kínozni fogunk!” Lőrinc válasza így hangzott: ,,Az én éjszakám nem ismer sötétséget, és minden ragyogó fényben úszik!” Akkor hozták a rostélyt, rábilincselték, és a tűz fölé tették. — A hívő nép pedig később az augusztus 10-e körül látható hullócsillagokat ,,Lőrinc könnyei”-nek nevezte el.
Az előbbiek alapján a néphagyományban a tűzoltók, a tűzzel foglalatoskodók (cukrászok, pékek) védőszentje s égési sebek gyógyulásáért is hozzá fordultak. Ünnepe a földműves nép körében határnapnak számított, amit országszerte ismert szólás is jelez: „belepisilt Lőrinc a dinnyébe”, azaz a Lőrinc-nap után szedett dinnye már ízetlen. Néhol ezt az uborkára is érvényesnek tartják. Hasonlóképp Lőrinc-nap után a fa már nem fejlődik tovább. Göcsejben a Lőrinc napi eső jó bortermést ígért, általában azonban szép, napsütéses időre számítottak ekkor, mert az hosszú, szép őszt és bőséges gyümölcstermést jelentett:

Lőrinc napja, ha szép,

Sok a gyümölcs és ép.

Augusztus 5 – Havas boldogasszony

 

st. Maria Maggiore

Havas Boldogasszony napja. Ez a Mária-ünnep eredetileg a római négy patriarchalis bazilika egyikének – Beata Maria Virgo ad Nives, ismertebb olasz nevén S. Maria Maggiore – fölszentelési évfordulója . III. Sixtus pápa az efezusi zsinat, 431 után építtette. Ez az első templom, amelyet Szűz Mária tiszteletére szenteltek aug. 5-én.
A középkori Rómában szokás volt, hogy Mária-ünnepeken a S. Mária Maggiore-bazilikában mise közben hófehér rózsaszirmokat hullajtottak a hívek közé.
Létezik egy legenda, mely szerint III. Sixtus pápa és egy gazdag római úr ugyanazt az álmot látta: Mária hóhullással jelöli meg a helyet, ahova a templomot építsék. Másnap reggel, bár forró augusztusi nap volt, a római Esquilinus domb tetején havat találtak. A templom kegyképét ősi római hagyomány szerint Szent Lukács evangélista festette és sokáig nem volt szabad lemásolni. Először 1570-ben engedélyezték másolat készítését. Egy ilyen másolat található a kolozsvári ferences templom főoltárán. 1730-ban egy brassói művész készítette.
A Müncheni-kódexben Havi Bódoganya, a Batthyányi-Kódex szerint Havi Boldog Asszony ünnepeként jelölik. A kultusz talán legkorábbi emléke magyar nyelvterületen a szegedalsóvárosi Havi Boldogasszony templom, amelyik Közép-Európában is a legrégebbiek közé tartozik.