Ne hagyja elveszni adója 2%-át!

2% más, EMKE 230_OPANAF_50_2019

Ne hagyja elveszni vagy önkényesen felhasználni adója 2 %-át!
A megfelelő linkre kattintva máris kitöltheti saját adataival, nyomtathatja és aláírva beviheti az adóhivatalba vagy az illető civil szervezethez.
Támogassa civil szervezeteinket, köszönjük!

URL:    redirectioneaza.ro/asociatia-maghiara-de-cultura-simleu-silvaniei-si-imprejurimile

Kultúrmisszió a szórvány szórványába

20180804_181233 20180804_181359 20180804_183913 20180804_185756  20180804_190539 20180804_191131 20180805_084729 20180805_110829

Kultúrmisszió a szórványok szórványában

A Radnai havasok lábánál fekszik az egykor virágzó bányászvároska Óradna, az Árpád-kori Magyarország legjelentősebb ezüstlelőhelye, ahol a középkori  temlom romjai között, az egykori alapokra épült templomocska bejárata fölött  az 1242-es tatárjárás pusztításaira emlékeztető tábla hívja fel a figyelmet az idő múlására és változásaira.

Bányászváros volt, zömében szász telepesekkel, ahol ugyan az  1910-es népszámlálás a bányászokat egyöntetűen magyar anyanyelvűnek mutatta ki, a korabeli tudósítások viszont ezt nem igazán támasztották alá. Tény azonban, hogy  1930-ban  több mint kétszer , de még 1966-ban is majdnem kétszer annyian vallották magukat magyar nemzetiségűnek, mint magyar anyanyelvűnek, mint ahogy tény  az is, hogy 1965-ig folyt  rendes magyar nyelvű oktatás, ám hiába volt 140 magyar diák az utolsó évben is, a kommunista hatalom beszüntette a magyar iskolát. A 90-es évek lehetőségeiben reménykedve a Bauer Ilona tanárnő elkezdte újból a magyar nyelven és magyar nyelvre való tanítást . Az ügy fárdtságot mai napig sem ismerő elkötelezettje, a helyi EMKE elnöke, Osztrovszky Strambu Erzsike azóta is folyamatosan küzd a magyar oktatásért, legyen az óvoda vagy vasárnapi iskola, csak hallják és gyakorolják a nyelvet a gyerekek. Mert bizony a szépen csengő magyar nevek viselői mai napig is úgy mondják, hogy „ io sunt ungur”, de  már csak románul beszélgetnek egymással. Ez hát a valódi szórvány, annyira szórvány, hogy már-már alig figyelnek rá az illetékesek is.

Ilyen körülmények között szervezték meg az óradnaiak idén, 2018-ban is az Óradnai Magyar Napokat, immár XIII. alkalommal. A Napok megrendezéséhez, mint ahogy a magyar oktatás fenntartásához is szükséges anyagi alapok nagy részét a köz-művelésének elkötelezettje, az országos EMKE biztosította, melynek elnöke dr. Széman Péter szívügyének tekintve a szórvány felkarolását, ide irányította egy nagylelkű magyarországi mecénás támogatását. Lelkes támogatója és állandó résztvevője a rendezvénynek a salgótarjáni bányászok egy csoportja is akik énekes, zenés műsorral szórakoztatják évről évre az óradnai közönséget. A salgótarjániak támogatásának és Strambu Erzsike kitartásának köszönhetően évekkel ezelőtt sikerült újraéleszteni a bányászvidékre jellemző fúvószenekart, melynek immár román nyelvet beszélő ifjú tagjai fergeteges magyar repertoárral léptek fel az idei alkalommal is. Hasonlóan szívbemarkoló programot mutatott be lelkes tanító nénijük és tanár bácsijuk vezetésével iskolások kis táncos csoportja valamint az almásmálomi Almavirág néptáncegyüttes.  A tánc, a zene mindenkié, ennek gondolatával került volna sor a szilágysomlyói Szederinda fellépésére is, mégis úgy gondoltuk idén és úgy egyeztettünk az ottani szervezőkkel, hogy a magyar szót vigyük el Óradnára addig, amíg van aki megértse. Így vállalta fel a somlyói EMKE az utaztatást,  Játékakadémia nevű színjátszó csoportja pedig a feladatot, hogy szép magyar anyanyelvünkön vídám jeleneteket mutasson be az óradnaiaknak. A közönség  rendre belejött, ráérzett a csattanókra és nagy tapssal jutalmazta  színjátszóinkat. A jobb érthetőség kedvéért a csoport vezetője, irányítója, Pocsveiler Ilona, a jelenetek előtt rövid román nyelvű szövegben összefoglalta a történetek lényegét.

Az országos EMKE ifjúsági csoportja, az EMKISZ jelen lenni nem tudott ez alkalommal, de az általuk rendszeresen szervezett Könyvturi-programjuk üzeneteként két nagy doboz válogatott könyvet küldött az óradnaiaknak.   Aki nem élte és érezte át még a szórvány kétségbeesett küzdelmét, az el nem tudja képzelni milyen öröm volt látni fiatalokat és időseket egyaránt, de főként a fiatalabb korosztályokat, amint megszállottan vetik rá magukat az írott magyar szóra.

Látva amint ezek a gyerekek boldogan ragyogó szemmel ölelik magukhoz a rakás könyvet, hallgatva azt, amint a 19 éves Pinkóczi György  konkrét terveket szőve magyar jövőt álmodik Óradnának, amint huszonévesek magyarul írnak verset és áhítattal ápolják Reményik Sándor radnaborbereki emlékét, fel-felcsillan a remény az emberben és hinnie kell, hogy nincs veszve minden, ámde rajtunk és rajtuk fiatalokon  áll milyenné lesz a jövő.

Széman Rózsa

EMKE elnök Szilágysomlyó

Elhunyt Egyed Péter

Egyed PéterElhunyt Egyed Péter, kolozsvári filozófus, költő, író és kritikus. 64 éves volt. Egyed Péter szülővárosában érettségizett, a kolozsvári egyetem filozófia szakán szerzett diplomát. Temesvárt tanított; később a Kriterion Könyvkiadó kolozsvári szerkesztője lett. 1973 óta közöl verset, kritikát, tanulmányt, eleinte főképpen az Echinoxban és a Korunkban. 1974 és 1978 között a kolozsvári diáklap magyar oldalainak felelős szerkesztőjeként működött. A parton lovashajnal című Forrás-kötetének (1978) tanúsága szerint líráját erős filozófiai hajlam, az emberi létkérdések s a konkrét itt-lét problémáinak párhuzamos láttatása jellemzi. Bírálatai, tanulmányai (amelyek közül kiemelkedik Bretter György Itt és mást kötetéhez írott 1979-es bevezető tanulmánya) a filozofikum közösségi funkciója iránti érzékenységet és határozott kritikai magatartást mutatnak. Az irodalomszemiotika művelője. A kortárs magyar irodalom és filozófia egyik legnagyobb hatású alkotója volt, a kolozsvári egyetem filozófiai karának oktatója. 2009-től a kolozsvári Többlet. Filozófiai folyóirat (Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság lapja) felelős szerkesztője. (hírszerk.) – a Transindex.ro portálról

Nyugodjon békében!

Mediawawe 2018

Az elmúlt hét végén ( ápr. 28-30) az EMKE kereteiben működő Játékakadémia amatőr színjátszó csoport Magyarország egyik legszínesebb összművészeti fesztiválján, a 28. Tartóshullám Mediawave Együttléten szerepelt igen szép sikerrel.
A részvételre a szilágysomlyói EMKE szervezetnek az EFOP-5.2.2-17-2017-00074 azonosító számú, a Közösségalakító tevékenységek Magyarország hátrányos helyzetű térségeiben elnevezésű

projektben való együttműködő partnersége teremtett lehetőséget.
Az ügyes játékon kívül a színjátszócsoport kiváló alkalmazkodó és rögtönöző képességéről is tanúbizonyságot tett ezen nem szokványos forma, a pázsitszínpadon való első alkalommal történő előadásával.
Gratulálunk és további sikereket kívánunk a Játékakadémiának!
Fotó: Széman Emese Rózsa, Széman Rózsa

20180428_193950 20180428_194050 20180428_210838 20180428_215121 20180428_234620 20180429_102017 20180429_172258 20180429_172821 20180502_095203 20180502_095346 DSC_6931 DSC_6932 DSC_6958 DSC_6965 DSC_6970 DSC_6972 DSC_6974 DSC_6998 DSC_7022 DSC_7059 DSC_7069 DSC_7073 DSC_7080 DSC_7085 DSC_7086 DSC_7100 DSC_7101 DSC_7104 DSC_7109 DSC_7115 DSC_7121 DSC_7125 DSC_7133 DSC_7138 DSC_7142 DSC_7146

Április 24 – Szent György napja

Szt. György_kolozsvar_66

XXIV. april: Szent Györgyrül

(részlet)

Szent György diadalma, lön sok népnek nyugodalma;

Sátán irigykeik, gyorsan incselkedik;

támad Szent György ellen nagy képtelen:

Szent György, fejét adván Meg-hala, sok csudák után.

A katonaszentek közül talán a legnevezetesebb Szent György. A legenda szerint Kis-Ázsiából, Kappadokiából származott és a római hasereg magasrangú tisztje volt. Ő volt az a lovag, aki legyőzte a sárkányt, amely a líbiai Silena város közelében , egy tóban élt, és naponta egy-egy ember esett áldozatául. György megmentette a sárkány áldozatául kiszemelt királylányt. E hőstettet csodának vélték,  hatására a környékbeliek megkeresztelkedtek. Györgyöt viszont keresztény hite miatt börtönbe vetették, ahol megjelent előtte Krisztus és megjósolta hét évig tartó szenvedéseit. Szent Györgyöt 303 táján, a Diocletianus császár idejében történt üldözések során fejezték le, s halt vértanúhalált. A lovagok, lovas katonák, fegyverkovácsok, szíjjártók, vándorlegények, és a cserkészek patrónusaként tisztelik.

Szent György napja a magyar nyelvterületen igen jelentős ünnep volt  A néphagyomány e naptól számítja az igazi tavasz kezdetét.

A római korig visszanyúló hagyomány továbbélése látható a magyar állattartás szokásaiban is. Az állatok Szent György napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre. A nyírfa vagy rózsafaággal történő kihajtás rontáselhárító szerepet kapott, akárcsak a jószág tűzön való áthajtása, füstölése.  Almágyon pl. a gazda a karácsonyi morzsával füstölte állatait. Az Ipoly mentén a karácsonyi aprószentek-vesszővel hajtották ki az állatokat először a csordára.
Országszerte általános volt a marha, kapuba fektetett láncon való áthajtása, de gyakori volt a fejszén, ekevason, tojáson, ill. a gazdaasszony kötényén, kifordított szoknyáján stb. való áthajtás is. Vépen (Vas m.) az állatokat kihajtás előtt az istállóban bodzafával vagy zöld gallyal megveregették. A legkülönbözőbb rontáselhárító módszerek alkalmazásával védték e napon a házat és lakóit is, de legfőképp az istállót. Annak idején nem az „én” volt a központ, hanem a gazdaság és általa a jövő megalapozása. Az istállót körülszórták, körülfüstölték, zöld ágakat vagy tüskés ágakat tűztek ajtóra, kapura, kerítésre; sót hintettek vagy seprűt, gatyamadzagot tettek az ajtóba; fokhagymát az ajtósarkakra és a marha szarvába stb. – mindezt rontáselhárítás céljából.
Szent György napjához köthető pásztorszokás a kalotaszegi “juhbemérés”. Ilyenkor állapították meg, hogy a gazdák a nyár folyamán milyen sorrendben, mennyi tejet, sajtot kapnak. Ez még a lakodalomnál is nagyobb ünnep volt, ezért evés-ivással és táncmulatsággal zárták a napot. Ez a szokás szinte töretlenül élt, ha csak csendben, elnyomottan is egy ideig, pár éve azonban újból nagy ünneppé , már turistacsalogatóvá is vált.
A Szent György-napi kilövés a lányokat és legényeket összepárosító szokás volt. A legények kikiabálták, “kilőtték” a lányok és asszonyok hibáit, de a lányok sem maradtak tétlen.

Jellegzetes Szt. György napi hiedelem a harmatszedés is. Harmatot szedtek, pl. a tejhaszon érdekében. Többfele köténnyel szedték fel a hajnali harmatot, közben egy marék füvet is szedtek, amit a tehén elé tettek. A harmatos ruhadarabot a tejes fazékba csavarták ki, hogy sok tejük, vajuk legyen.

Ez volt viszont a tavaszi gonoszjáró nap is, amikor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. Aki ilyenkor a keresztútra ment, láthatta a boszorkányokat  harmatot szedni. Ha a boszorkányok szedték lepedőbe vagy köténybe a harmatot és azt kicsavarva a teheneknek adták, rontást hoztak rájuk, elvették a tejet tőlük. Másutt úgy tartották, hogy a harmattal együtt a búza hasznát is ellopják a boszorkányok másoktól. Közben azonban azt mondogatták: „szedem, szedem, felét szedem”, ezzel jelezve, hogy csak a haszon felét veszik el, ne legyen nagyon feltűnő a gonoszság.

Hogy a „szépasszonyok” össze ne bogozhassák Szent György éjszakáján a lovak sörényét, előző este szentelt mákot kell az istálló köré hinteni, ezt mondva:

Szépasszony, akkor fond be a lovam sörényit,

ha ezt a mákot megolvastad!

Ezt a napot a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincsek keresésére is, melyekről úgy mondták és hitték, hogy minden hetedik évben, ezen a napon lángot vetnek, azaz megmutatják magukat.
Hittek abban is, hogy a Szent György nap előtt fogott gyíkkal megelőzhető a torokgyík, ha megkenegetik a torkukat vele. (Nagykőrös)
Ezen a napon vetették el a kukoricát, babot, uborkát.

Ha a varjú már nem látszott ki a búzából, jó termésre számítottak.
Bizonyos területeken úgy vélték, hogy ha Szent György nap előtt megszólalnak a békák, az esőtlen nyarat jelez. (Berettyóújfalu)
A Szent György nap előtti mennydörgés viszont bő termés előjele volt.

A szlovéneknél, románoknál ezen a napon járnak a „zöld Györgyöt” megszemélyesítő, lombokba öltözött, gyermekalakoskodók, akik vizespalackokkal locsolkodnak.

juhász nyájjal kihajtás Tejbemérés tejbemérés2 tejbemérés3

/forrás: Kat. lexikon, PIM, Dömötör Tekla/

Április 14 – Tibor nap- amikor megszólal a kakukk…

Április 14.- Tibor nap
Közeledik Tibor napja. Székelyföld egyes részein úgy tartották, hogy ezen a napon szólal meg először a kakukk. A helyi étkezési szokások szerint csak ekkor lehet megkezdeni a füstölt szalonnát, s ekkor kezdődtek el a nehezebb mezei munkák.
Sóvidéken úgy tartották, hogy erre a napra a rét kizöldül, s a zöld fű jó szőlőtermést, bőséges bor ígéretét tartogatta:
„Ha a rét zöld Tiborra,
Számíthatsz a jó borra.”

Áprily Lajos

Kakukk

Szól. Elhallgat s figyel. Megszólal újra.

A lombot édes láz borzolja meg.

Mintha Pán-fuvolából szabadulna,

hangpárja hívó, buggyanó, meleg.

Ha ez a vágytól duzzadó zene

egyszer lelüktet majd egy szikla-szájon

s ujjongva száll a néma mélybe le,

ahol komor király az én királyom,

rezzent a hang, s te, sugaras világ,

a mély ködön túl megjelensz elöttem:

forrásvizek, rétek, hegyéli fák,

sok hü arc, melyet életembe szöttem,

holdfény játéka házunk terraszán,

május habos felhöje langyos égen –

s felzokogok: válts vissza, föld, hazám,

áldott bölcsőm, gyötrő gyönyörűségem!

irodalmi kávéház

Kedden, április 10-én du. 17 órakor Irodalmi Kávéház az EMKE Magyar házban.

Ötletgazda: Pocsveiler Ilona

Téma: Vida Gábor Egy dadogás története című regénye

Ápr. Vida Gábor

Fehérvasárnap

 

komatal

Dominica in albis – Fehérvasárnap vagy mátkáló vasárnap, (görögkatolikusoknál tamásvasárnap, Magyaregres reformátusainál kishúsvét) a húsvétot követő  első vasárnap.  A római katolikus egyházban a húsvéti ünnepkör zárónapja. Az elnevezés onnan ered, hogy a korai kereszténységben a nagyszombaton keresztelt katekumenek – a keresztelésre előkészülő felnőtt, illetve az első gyónásra és áldozásra előkészülő gyermek – ekkor vetették le a kereszteléskor felvett fehér ruhájukat. Fehérvasárnap jellegzetes szokása volt az egész magyar, de helyenként szláv és román nyelvterületen is a komálás, mátkálás, csángó vidékeken vésározás, a fiatalok (a lányok és legények, de főként a leányok) szertartásos barátságkötése, amit tojás- vagy komatál cserével pecsételték meg. A barátság  egész életre szólt, később többnyire  keresztkomák is lettek. A szokás legtovább a Dunántúlon és Moldvában maradt fenn. Moldvában erre a napra írják a hímes tojásokat is. A komatálon többnyire hímes /írott/ tojás vagy piros tojás, sütemény, gyümölcs és bor volt. A nagyobb lányok a kisebbekkel küldték el választott barátnőjükhöz a komatálat, amelyet a Komatálat hoztam, meg is aranyoztam… kezdetű ének kíséretében adtak át.  Ha ez elfogadta a barátságot, átvette a tálat vagy tartalmát és saját ajándékra cserélve küldte vissza. Néhol és újabban fiúk is kötöttek hasonló “örök” barátságot. Klézsei szokás, hogy  a  két  mátkát váltó leány választ egy keresztanyát, aki a két cinkának összefogja a kezét és azt mondja: „Ha ezen a világon verisórák vagyunk, e más világan s még ezen a világon es legyünk immá’ mátkások!” A keresztanya kezével elvágja az összefogott kezeiket, mondva: „Szerencsés órában legyen s e z -Isten adjon szerencsét!”

EMKE közgyűlés Kolozsvár

Szombaton, április 7-én került sor Kolozsváron az EMKE országos szervezetének éves közgyűlésére és az “erdélyi Oscar”-nak is nevezett EMKE-díjak átadására a Báthory középiskola dísztermében.20180407_170438 20180407_112035 20180407_112057 20180407_112338 20180407_114833 20180407_143052 20180407_143200 20180407_152030 20180407_152857 20180407_154715 20180407_154855 20180407_161147 20180407_161607 20180407_161908 20180407_162625 20180407_162738 20180407_163951 20180407_164211 20180407_164703 20180407_165319 20180407_165515

Nagycsütörtök

Dsida Jenő
Nagycsütörtök
Nem volt csatlakozás. Hat óra késést
jeleztek és a fullatag sötétben
hat órát üldögéltem a kocsárdi
váróteremben, nagycsütörtökön.
Testem törött volt és nehéz a lelkem,
mint ki sötétben titkos útnak indult,
végzetes földön csillagok szavára,
sors elől szökve, mégis szembe sorssal
s finom ideggel érzi messziről
nyomán lopódzó ellenségeit.
Az ablakon túl mozdonyok zörögtek,
a sűrű füst, mint roppant denevérszárny,
legyintett arcul. Tompa borzalom
fogott el, mély állati félelem.
Körülnéztem: szerettem volna néhány
szót váltani jó, meghitt emberekkel,
de nyirkos éj volt és hideg sötét volt,
Péter aludt, János aludt, Jakab
aludt, Máté aludt és mind aludtak…
Kövér csöppek indultak homlokomról
s végigcsurogtak gyűrött arcomon.

Dsida Jenő

A szervezet fontosabb tevékenységeit jeleníti meg