A vallásszabadság napja

A Magyar Unitárius Egyház Zsinata 2002-ben január 13-át egyházi ünneppé, a vallásszabadság napjává nyilvánította.

.Ez alkalomból 13-án délelőtt Tordán, délután Kolozsváron tartottak ünnepi megemlékezést az egyházak és a civil élet vezető képviselői valamint a nagyszámú hívő, érdeklődő jelenlétében.
 
Az erdélyi rendek 1568 januárjában, a tordai országgyűlés alkalmával a világon először törvénybe iktatták a szabad vallásgyakorlatot, és kimondták, hogy: „… a prédikátorok minden helyen az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint, és a község, ha venni akarja, jó, ha nem, senki rá ne kényszerítse az ő lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, kinek tanítása neki tetszik. Ezért senki a szuperintendensek közül, se mások a prédikátorokat ne bánthassák, ne szidalmaztassék senki a vallásért senkitől, az előbbi constitutio szerint és nem engedtetik meg senkinek, hogy a tanításáért bárkit is fogsággal, vagy helyéből megfosztással fenyegessen, mert a hit Isten ajándéka, ez hallásból lészen, mely hallás Isten igéje által van.”
 
A reformáció legifjabb egyháza az 1568. évi tordai országgyűlés vallásügyi határozatától kezdődően számítja létét