Havas Boldogasszony napja. Ez a Mária-ünnep eredetileg a római négy patriarchalis bazilika egyikének – Beata Maria Virgo ad Nives, ismertebb olasz nevén S. Maria Maggiore – fölszentelési évfordulója . III. Sixtus pápa az efezusi zsinat, 431 után építtette. Ez az első templom, amelyet Szűz Mária tiszteletére szenteltek aug. 5-én.
A középkori Rómában szokás volt, hogy Mária-ünnepeken a S. Mária Maggiore-bazilikában mise közben hófehér rózsaszirmokat hullajtottak a hívek közé.
Létezik egy legenda, mely szerint III. Sixtus pápa és egy gazdag római úr ugyanazt az álmot látta: Mária hóhullással jelöli meg a helyet, ahova a templomot építsék. Másnap reggel, bár forró augusztusi nap volt, a római Esquilinus domb tetején havat találtak. A templom kegyképét ősi római hagyomány szerint Szent Lukács evangélista festette és sokáig nem volt szabad lemásolni. Először 1570-ben engedélyezték másolat készítését. Egy ilyen másolat található a kolozsvári ferences templom főoltárán. 1730-ban egy brassói művész készítette.
A Müncheni-kódexben Havi Bódoganya, a Batthyányi-Kódex szerint Havi Boldog Asszony ünnepeként jelölik. A kultusz talán legkorábbi emléke magyar nyelvterületen a szegedalsóvárosi Havi Boldogasszony templom, amelyik Közép-Európában is a legrégebbiek közé tartozik.