Báthory Emlékév

Báthory Emlékév Felhívásunkra elsőként Pocsveiler Ilona küldött be egy érdekes részletet Horn Ildikó: Báthory István uralkodói portréja című tanulmányából.


Giacomo Franco 1584-ben készült metszete tökéletes összefoglalása mindannak, amit Báthory István képviselt és kifejezésre is akart juttatni. A gyönyörű, művészi metszet egy 1585-ben kiadott mű, Paulus Manutius Antiquitatum Romanarumának belső címoldalán szerepelt. Az először 1557-ben publikált könyvet a szerző fi a, Aldo Manuzio adta ki újra, és dedikálta Báthory Istvánnak.A metszet középpontjában Báthory rozettába foglalt, egyenesen a szemlélőre néző mellképe látható. Az ovális portrét egy téglalap alakú keret veszi körül, amelynek sarkaiba Báthory István személyéhez, gondolatvilágához szorosan hozzátartozó szimbólumokat és feliratokat helyeztek. A bal felső sarokban a békéhez kötődő jelképek találhatók: a bőségszaru fölött, babér- és pálmaág között galamb ül. A másik oldalon az ellenpont: a háború eszközei, a mellvért, sisak, kard, trombita és vezénylő buzogány. A fegyvergyűjtemény felett az éberséget kifejező kakas látható, utalásként arra, hogy a jó vezérnek mindig ébernek kell lennie, nehogy az ellenség váratlanul meglepje. A béke és háború jelképei között „Pace Deo volente bello” felirat hirdeti, hogy Báthory Isten akaratából mind békében, mind háborúban megállja a helyét és dicsőségre jut. Ha visszagondolunk Brzeźnicki kanonok beszámolójára, a wilnói vártemplomban elhelyezett képek egyikén is ugyanez a gondolat jelent meg: a jó uralkodó képe, aki akár hadat viselt, akár békét kötött, mindig az országát virágoztatta fel. Franco metszetén azonban ez a gondolat újabb elemekkel egészült ki; a portré körül olvasható – „Justitiae Fortuna”, „favente”, „Virtute praesente”, „Prudentiae” – feliratok szerint az erénnyel felvértezett, szerencsétől pártfogolt uralkodó igazságossága és okossága szükséges a sikerhez. Mindez természetesen a képi megerősítéssel lesz teljes: lent a jobb sarokban a Prudentiához kapcsolódóan megjelenik a tükör, ami az értelem és önismeret, valamint a kígyó, amely az okosság és éberség jelképe. A tükör tetején egy daru áll, amely felemelt lábával egy követ tart. Jelentését Cesare Ripa részletesen elmagyarázta:„A daru is azt tanítja, hogy éberen kell őrködnünk magunk és tulajdon életünk fölött. A darvakról ugyanis sokan mondják, hogy amikor összegyülekeznek, hogy biztonságban pihenhessenek, egyikük követ vesz felemelt lábába. Amíg a kő le nem esik, a többiek biztonságban érzik magukat, tudván, hogy társaik virrasztanak fölöttük.” Az éberség tehát három különböző jelkép révén is megjelenik a metszeten, ami fontosságát mutatja, és kiválóan rímel Báthory mákgubós emblémájával. A jobb alsó sarokban – a „Justitia” és a „Fortuna favente” szavak találkozásánál – többféle attribútum keveredik; a szerencsét a kerék és a gömb, az igazságosságot a kígyós bot képviseli, míg a jogar és a kard, valamint a sas az uralkodói hatalom jelképei.A portré melletti két oszlop előtt két isten, Mars és Mercurius áll, mindketten Báthoryra tekintenek. Együttes szerepeltetésük itt a Mars–Ars párhuzamot jelenti, azt, hogy a király mind a hadakozásban, mind a tudományokban kiváló. Ha a függőleges elrendezést nézzük, három tengelyt látunk: a kép bal szélének részletei Mars, a jobb oldaliak pedig az Ars gondolatkörébe tartoznak. Mars alatt fegyvergyűjtemény Mercurius alatt pedig különböző hangszerek, kották és könyvek együttese, amely nem csak a Mars–Ars párhuzamot erősíti, de utal a király legfontosabb kedvteléseire; fegyver- és könyvgyűjtő szenvedélyére, illetve zeneszeretetére is. A kép alján olvasható feliratot is két oszlopba tagolták. Bal oldalon a Marsra jellemző szavak: a fegyver, sereg, férfi , háború a domináns, míg jobb oldalon Ars jellemzői: az erény, jog, higgadtság, fortély:Indomitum Martem, indomite cum Marte fugabo Virtute invidiam, violentos iure, furoremArma armis, bellum pace, virosque viris Consiliis, artes arte, dolosque dolisA középső függőleges tengely a királyi hatalom kifejezője. Középen a király portréja, alatta kör alakú kartusban, koronás pajzson látható a lengyel sas, amelyet Báthory címere és országainak, illetve tartományainak címerei ölelnek körbe. Báthory megnövekedett hírnevét és magabiztosságát mutatja, hogy amíg a korábban tárgyalt másik metszeten gondosan feltüntették a király nevét és címeit, itt a képmáson és címereken kívül más nem jelzi, kiről van szó. A metszet felső részén, középen egy trónon ülő, mosolygó, koronás női alak látható, aki az egyik kezében jogart tart, a másikkal fölfelé mutat. Ő a királyi hatalom allegóriája. Ég felé mutató ujja, a közte és a Báthory-portré közt – a díszítő elemektől mintegy külön keretbe foglalva – szereplő „Deo Volente” szavak hangsúlyozzák, hogy a királyok hatalma Istentől származik. A felső sor még egy lényeges mondanivalót hordoz, amelyet kétoldalt, az egy-egy puttó által tartott talapzatra helyeztek. Balra egy Ovidius-parafrázis olvasható: Engem tisztel és tőlem fél az egész földkerekség. Ha pedig valamely föld egy kicsit is tisztel engem, szeret is.A jobb oldalon – akárcsak Sęp Szarzyński versében – nem az előtérbe állítva, de mintegy csattanónak hagyva olvasható az új üzenet:Levágom majd a Perzsiában jogart hordozó urakat, és megadja majd magát a legyőzött Törökország csapataimnak. //Az eredeti szövegben a Julius-nemzetségtől (Aeneadas), azaz a császároktól fél a földkerekség: „Horreat Aeneadas et primus et ultimus Orbis / Si qua parum Romam / terra timebit, amet”. Ovidius: Fasti, I. könyv, 717–718. sor. Franco metszetén a felirat latin szövege: „Me primus metuit, veneratur et ultimus Orbis, Me si qua parum terra veretur, amat”. Erre Szabó András Péter hívta fel a fi gyelmemet, amit ezúton is köszönök //A metszet architektonikus kerete egy diadalkaput idéz, amelynek pillérei Mars és Ars, csúcsa az Istentől származó királyi hatalom. Báthory Istvánt a diadalív alatt, hatalmának teljében, pályája csúcspontján, új, még nagyobb tettekre felkészülten és elszántan látjuk. Az újabb győzelmekre azonban Báthory hamarosan bekövetkezett halála miatt nem kerülhetett sor. De pályája semmiképp nem tekinthető torzónak. Tetteinek köszönhetően azon kevesek közé tartozott, akiknél haláluk után is összhangban maradt az általuk kialakított uralkodói imázs és az utókor emlékezetében őrzött képmás.
// A metszet értelmezéséhez Knapp Évától kaptam fontos és értékes útmutatást, kedves segítségét ezúton is köszönöm.

( Részlet Horn Ildikó: Báthory István uralkodói portréja című tanulmányából)//