Szent.Borbála Kisázsiában élt, kereszténységéért halt mártírhalált

Szt. Borbálának, mint védőszentnek a kultusza, a középkor népi kultuszának, a középkori társadalom vallásos életének elválaszthatatlan része volt. Nemcsak a hithez való hűséget, hanem a segítő szándék jellegzetes női erényét is jelképezte.

Ha Szt. Borbála tiszteletéről beszélünk, azt is el kell mondani, hogy a magyar nép is tiszteli, és kultusza egyes helyeken mélyen gyökerezik a lelkekben. Borbála a  hajadon lányok, bányászok, tüzérek,várak védőszentje. Így pdecember 4-ét a magyar népi kalendárium mint jeles napot tartja nyilván, különösen a Dunántúlon, főleg Zala és Somogy megyében.

Dologtiltó nap, ajándékozni, kölcsönkérni sem szabad, csak a tollfosztás, borfejtés volt megengedett.

Borbála – ág férjjósló: az e napon vízbe helyezett cseresznyeág, ha kivirágzott karácsonyra, az közeli férjhezmenetelt  jelentett.