December 26 – István napja

 

 

regöés István napja egészség és termésvarázsló nap. A legények, férfiak a mise után együtt járnak „istvánolni”, az István nevű barátokat, rokonokat, gazdákat felköszönteni. Sok helyütt táncot is rendeznek. Van, ahol a bort a köszöntők viszik magukkal, a gazdasszony kötelessége hájas-, tepertős- sajtos pogácsa elkészítése.

Karácsonyi népszokásaink közül kitűnik az István-napi regölés, különösképpen a regösök által kántált énekszöveg, amiben a téli ünnepkörrel kapcsolatos emlékek, keresztény jelképek keverednek az ünnepi köszöntővel és a házigazdának szóló jókívánságokkal.A regölés a karácsonyi és újévi köszöntés. István napjától, azaz december 26.-tól újévig , néhol vízkeresztig regölnek: a legények vagy a felnőtt férfiak is házról házra járva bőséget, boldogságot kívánnak a következő évre.
Sokan eredeztetik e szokást az õsi hitvilágból, a sámánizmustól. A regösénekben ott van az õsi hitvilág : csodaszarvas, Nagyboldogasszony,Szent István ( István királyunk és a vértanú  Szent István alakja sokszor egybemosva).

A regösök mindig kifordított báránybőr bundát viseltek, láncos bottal és köcsögdudával felszerelve mentek a lányos házakhoz. Több szakaszos énekük a jöttüket bejelentő bevezetés után jókívánságokat halmoz a gazdára, s a fiatalok párosításával fejeződik be.

Először a házhoz való megérkezéskor a regösök a házigazdától engedélyt kértek, hogy elmondhassák az éneket a „hej regő rejtem” refrénű termékenységvarázsló éneket. Ezután köszöntőt mondtak, meséltek a csodaszarvasról. Elmondták, hogy milyen messziről jöttek, és, hogy ők István király szolgái. Végezetül a gazdának és háza népének jó egészséget, vagyont kívántak . Legutolsó ténykedésükként leányt varázsoltak el, azaz regöltek össze egy legénnyel.
Távozáskor megveregették a gerendát, hogy áldás szálljon a házra.
Hittek a regölés erejében, az ekkor felvert port bekeverték a vetõbúza közé esetleg a tyúkok ételébe, hogy jól tojjanak a következõ évben.