Január 22 Vince

Vince

 

Szt. Vince krisztus után 260-304 között élt, nemesi származású hispániai vértanú, akit a Diocletianus császár alatt elrendelt keresztényüldözés idején válogatott kínzásokkal gyötörtek halálra. Tiszteletére kápolnát, templomot csak azért nem szenteltek a szőlőhegyekben, mert télidőben úgysem tudták volna ott búcsúnapját méltóképpen megünnepelni. Emléknapja elsősorban idő- és szőlőtermésjósló napként maradt fenn a néphagyományban, amelyek igen változatosak. Néhol azt mondják, ha szép napos az idő, jó termésre lehet számítani, míg ha ködös, borús, rosszra. Sok helyen él a vincézés szokása, amelynek során a szőlőskert szélét János napján szentelt borral vagy szentelt vízzel öntözik meg, alapja az a hiedelem, hogy ha Vince napján esik az eső, sok bor lesz. (Az esővíz – a szőlőszemekbe felszívódva – valóban borrá válik majd, ezzel együtt az sem véletlen, hogy a kánai menyegző csodájáról Vince-nap tőszomszédságában emlékeztek meg.) Általános vélekedés szerint sok bort kell innunk Vince-napkor, ha azt akarjuk, hogy jó szőlőtermés legyen.
A nap szokásai közé tartozott a jelképes szőlőmetszés. A levágott vincevesszőt vízbe állították, és hajtásaiból jósoltak az új termésre vonatkozóan. A borospincéket is sorra látogatták a gazdák, mondván, hogy ha bő termést akarnak, sokat kell inniuk.
A fentiekre utalnak a Vince-napi mondókák is:
Hogyha szépen fénylik Vince,
Megtelik b orral a pince.

Ha fénylik Vince, megtelik a pince.
Ha csepeg, csurog, kevés lesz borod.

Vince, ki a borok szentje: a telet tanítja rendre.
Mint a jó borok a hideget, Vince úgy győzi le a telet.

Ha szent Vintze napja fénylik, meg-telik a pintze, és sok jó bort várhatni.

Ha megcsordul a Vince, tele lesz a pince.
Régi igazság ez. Igaz-e, jó Vince?
Most, hogy ünnepeljük névnapodon Vincét,
Telj meg áldással Te, s csorduljon meg pincéd.

Néhol viszont úgy tartják, hogy a „csordulás” az enyhe, olvadó, esős időre vonatkozik.