Albrecht Dürer: A királyok imádása (festmény részlet)

Arany János:  Ha napfényes vízkereszt

Ha napfényes Vízkereszt
Megcsordítja az ereszt,
Akkor évben jól ereszt
A kalász és a gerezd.
Öregektől tudom ezt,
Higyjük el, probatum est.
Kelt: hoc anno, Buda-Peszt.
A karácsonytól vízkereszt napjáig tartó 12 szent nap, a szent tizenketted zárónapja, tehát ezzel zárul a karácsonyi ünnepkör és kezdődik a farsangi időszak. Vízkereszt vagy háromkirályok napja az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig ezen a napon ünnepelték Jézus születésnapját és az évkezdetet is. Ekkor emlékezik meg az egyház a napkeleti bölcsek, vagy a hagyomány szerint háromkirályok (Gáspár, Menyhért és Boldizsár) látogatásáról a gyermek Jézusnál, majd Jézusnak a Jordán vizében, Keresztelő Szent János által történt megkeresztelkedéséről. Ez utóbbi emlékére kezdetben a keleti egyház – a középkortól a nyugati egyház is -, e napon vizet szentel. A szentelt víznek mágikus ereje, gyógyító, gonosz űző, rontást megelőző szerepe volt. A hazavitt szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták, betegségek vagy rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták, hogy áldás legyen a házon.
E napon nemcsak vizet, hanem tömjént, krétát, sőt egyes helyeken sót is szentelnek. A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés, melynek során a háromkirályok nevének kezdőbetűje G+M+B kerül fel az ajtóra . Ez 15. századi eredetű szokás. A 16. századtól kezdve a csillagének éneklése is az ünnep részévé vált. Ezen a napon vagy ettől kezdődően kezdik leszedni a karácsonyfáról a díszeket is.
Vízkereszthez kötődő időjóslások:

Ha ezen a napon az eresz csurog (olvad a hó, vagy a jég), akkor hosszú lesz a tél. ” Ha vízkereszt vizet ereszt, ízikedet padra rekeszd!” (ízik=takarmánymaradék, nádtörmelék, kukoricaszár, amelyet fűtésre is használnak, pad=padlás)
Ha a hó esik, akkor korán kitavaszodik.
Ha ilyenkor fagy, hosszú lesz a tél.
Ha nincs ezen a napon csapadék: zivataros lesz a nyár.
Ha eső esik: csapadékos lesz a tavasz is és férges a mák.
Ha fúj a szél: jó termőidő, szerencsés év jön.
„Ha a pintyőke ilyenkor itt (ivott) a kerékvágásból, akkor lett elig esső a nyáron”, tehát jó termésre lehetett számítani.

Egyes helyeken azt mondták, hogy ezen a napon fonni kell, mert akkor hosszú lesz a kolbász.