Január  – Boldogasszony hava – Télhó avagy – Fergeteg hava

Népi kultúránkat gyakran helyezzük mellékvágányra, úgy gondolván, hogy az valami régi, elmúlt, meghaladott dolog. Az úgynevezett jeles napokat , a hozzájuk kötődő szokásokat előszeretettel nevezzük babonának – bár kétség kívül az is van benne olykor, de azokat simán át lehet lépni –, holott ezek kialakulása az apáról fiúra öröklődött, gondosan feljegyzett évszázados megfigyeléseken alapul. Végül pedig azt se felejtsük el soha, hogy a népi kultúra az alap, arra épül minden további kultúránk.
E gondolat alapján és az online térbe szorítottság kényszerében a honlapon ismertetjük minden hónapban a jelentősebb napokat és érdekes szokásokat.

Január 1. Újév napja

A  polgári év kezdőnapja. A január eleji évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá.
Népszerű szokás volt sok helyen az újévi jókívánságok elmondása házról-házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani, nagyon fontos volt a jó, hasznos cselekedet az év első napján, ugyanakkor sokféle tiltással is találkozhatunk, amelyek a rossztól, eredménytelenségtől igyekeznek megóvni az új évben

 Január 6.    Vízkereszt

A karácsonyi ünnepkör zárása, és a farsangi időszak kezdete. Az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig Jézus születésnapját és az évkezdetet is ezen a napon ünnepelték. E naptól kezdve szenteli a vizet a keleti egyház, a középkortól pedig a nyugati egyház is. A víz megkereszteléséből, (megszenteléséből) ered a magyar vízkereszt elnevezés.

Január 17.   Remete Szent Antal vagy Téli Szent Antal napja
A beteg emberek és állatok védőszentje volt.

Január 18. Árpádházi Szent Margit és Szt. Piroska napja
Árpádházi Szent Margit IV. Béla  lánya volt, szokások viszont e napon inkább  Piroskához kötődnek.
Piroska, azaz Prisca, ókeresztény vértanú magyar vonatkozással, ugyanis Szent László király lánya volt, aki 1104-ben II János görög császárhoz ment feleségül és nagyban hozzájárult  a keleti egyház megszilárdulásához.
Piroska napjához fűződik a mondás: Piroska napján ha fagy, negyven napig el nem hagy.
A lányok férjhezmenetelüket igyekeztek segíteni e napon: aki piros kendőt kötött a nyakába, vagy piros alsóruhát vett magára, az reménykedhetett, hogy még abban az évben vőlegényre talál.
Egyik legismertebb mesénk a Piroska és a farkas egyben a legrégebbi mesék közé is tartozik, első latin nyelvű lejegyzése 1023-ból származik és jelkép értékű: a nap szabadulását, erősödését és a tél múlását jelképezi.

Január 20.    Sebestyén napja
A Sebestyén-kultusz a pestisjárványokkal, a jószágvésszel függ össze.
A hagyomány szerint ez az első tavaszébresztő nap. Ekkortájt kezdenek a fák mézgásodni, nedvet szívni

Január 21. Ágnes napja
 A régi megfigyelések szerint, ha ezen a napon derült az idő, akkor jó termés lesz az évben.
A népi időjóslásban is fontos szerepe van  a napnak: „Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hadd teljék a pince”. Jelentése: az Ágnes és az azt követő Vince napi időjárás mindig ellentétes egymással.  Ha Ágnes napja felhős, borús volt,  akkor Vince napon napos idő  várható, amiből a bőséges szőlőtermésre, jó minőségű borra következtettek.

Január 22. Vince napja
A szőlősgazdák egyik védőszentjének napja. A hagyomány szerint ezen a napon “Vince-vesszőt” metszenek, a meleg szobába öblös szájú üvegbe helyezik. Ha ezek kihajtanak, akkor nem fognak elfagyni a szőlőszemek.
Hogyha szépen fénylik Vince,
Megtelik borral a pince. 
Hogyha csepeg, csurog,
Megtelik borral a pince. 
Hogyha csepeg, csurog,
kevés lesz a borod.
Vince, ki a borok szentje: a telet tanítja rendre. 
Mint a jó borok a hideget, Vince úgy győzi le a telet.

Január 25. Pál napja
Negyvenes napnak számít. Azt tartják, az aznapihoz hasonló időjárás lesz a következő negyven napig . Pálfordulás” néven ismert a népi kultúrában és termés illetve haláljóslás kötődik hozzá. Ezen a napon fordul a tél ellenkezőjére, viszi a jeget, ha van, vagy hozza, ha nincs. Ha szép tiszta az idő, jó lesz a termés, ha havas, zord, az nehéz évet jelent. Amennyire besüt a nap a pajtába e napon, addig fog még beesni a hó is. Egyes vidékeken „pálpogácsát „ sütöttek e napon: minden családtagnak a pogácsájába tollat szúrtak, akié megperzselődött, arra betegség, akié megégett, arra a vég várt abban az évben. Rigmus: Pálfordulás, ha tiszta,
Bőven terem, mező, puszta,
Ha szeles, jő hadakozás,
Ha ködös, embernek sírt ás.
Ha pedig havas vagy nedves,
Lesz a kenyér igen kedves.

Rigmus: Pálfordulás, ha tiszta,
Bőven terem, mező, puszta,
Ha szeles, jő hadakozás,
Ha ködös, embernek sírt ás.
Ha pedig havas vagy nedves,
Lesz a kenyér igen kedves.