Kriszta 2015-ben írt apróka meséjét saját maga illusztrálta, Tekei Erika véleményezte: A ceruza, a tolltartó és a ceruzatartó közös cél érdekében indult útnak Kriszta meséjében. No de mit tettek a cél elérésének érdekében? Összefogtak-e? Megtettek-e mindhárman minden tőlük telhetőt, hogy sikerrel járjanak? Bizony nem. Amikor a nagy sietségben a kis ceruza elesett, a társai nem segítettek rajta, hanem egyikük tovább ment, egyáltalán nem törődött vele, a másik pedig kinevette. Hanem a pórul járt kis ceruza sem viselkedett szebben, hiszen bosszúból rátámadt gúnyolódó társára, és végkimerülésig bántották egymást. Mivel a maguk erejéből nem jutottak célba, a kedves gyerekek segítségére volt szükségük. A kis mese arra figyelmeztet bennünket, hogy a gúnyolódás és az agresszivitás soha nem lehet célravezető, ha közös célt tűztünk ki, akkor segítenünk kell egymást annak elérésében. Ráadásnak ismét „Mesél a rendőr” hangzómesét hallgathattok meg.

A megbotlott ceruza története

A ceruza, a tolltartó és a ceruzatartó izgatottan siettek az iskola felé. Nem akartak elkésni,mert a késért büntetés jár.

A nagy sietségben a kicsi ceruza megbotlott,elesett és összekarcolta magát.Sírni kezdett. Társai nem segítették fel, a ceruzatartó tovább ment,a tolltartó pedig kikacagta.

A ceruza mérgében elővette papírgolyót lövő pisztolyát és célba vette a tolltartót. A tolltartó nem ijedt meg,kihúzta a hegyes ceruzáit és szünet nélkül dobálta a ceruza felé.Hosszas csata után fáradtan nyúltak szét a járda szélén. Ernő és Evelin meglátták a szerteszét heverő ceruzákat meg a tolltartót, összeszedték őket s elvitték az iskolába. Szép betűket írtak velük, s a kicsi, botladozó ceruzával levelet írtak a Napsugárnak.