Minden hétre két mese

📚 Minden hétre két mese! 📚
❗ Felhívás gyermekeknek (és bárkinek, korhatár nélkül, aki szereti a mesét) olvasásra,
írásra, rajzolásra!
✒ Hosszú bezártságra, részben pihenésre is kényszerültünk, különösen a
tömbházban lakóknak szűkült be az élettere, amit bizonyára mindannyian próbáltak
megoldani valamiképpen.
✒ A Játékkuckó is szeretne segíteni a gyermekek szórakoztatásában, mégpedig úgy,
hogy a kiadás előtt álló mesegyűjteményéből közöl egy-egy mesét heti két alkalommal:
egyet a régi Kuckós napon, SZERDÁN, egyet pedig SZOMBATONKÉNT.
✒ A meséket a Játékkuckó meseíró-pályázataira beérkezettek közül válogatjuk, ezért
gyerekek, ne csodálkozzatok, ha a nevek mellett megjelenő életkor vagy osztály nem
megfelelő, azaz már esetleg rég túlhaladott, viszont tükrözi akkori gondolataitokat,
kiváló vagy érdekes, vicces ötleteiteket, meseírói tehetségeteket.
✒ Ugyanakkor – tekintve, hogy a kiadás a helyzet miatt ismét jócskán tolódik –
SZÍVESEN VÁRJUK TOVÁBBRA IS 📖meséiteket, rajzaitokat, illusztrációitokat
akár az itt olvasott, akár saját meséitekhez. Az illusztrált meséket természetesen együtt
közöljük. Ezúttal persze a meséket és rajzokat is csak elektromos postaládánkba
várjuk a 📧[email protected] vagy a 📧[email protected] címre.

Elsőként egy, a 2013-as felhívásra beérkezett mese, amely sajnos név nélkül lett beküldve. Ha írója ráismer, kérjük, jelentkezzen.

Az illusztráció Pop Csenge Natália rajza

          

A magányos kismadár

            Hol  volt, hol nem volt, volt egyszer egy magányos kismadár. Az a magányos kismadár elment keresni magának élelmet. És miközben ment, mendegélt, találkozott a méhecskével, akit úgy hívtak, hogy Zümi. A kismadár megkérdezte:

Méhecske, nem leszünk barátok? Mert nekem nincs egy barátom sem.

A méhecske azt mondta:

Jól van.

Azzal elmentek Zümi másik barátjához, akit úgy hívtak, hogy Mex.

Nézd, Mex, hoztam egy másik barátot. Képzeld el, neki nincs neve, mert nincs senkije.

Mex azt mondta:

– Nem baj, majd kitalálunk neki egy nevet. Például azt, hogy Csirip.

És azt mondta Cisrip:

Most gyertek, menjünk el játszani. Ki tud egy jó helyet?

Én tudok, mondta Mex. Az erdő mellett van egy patak, ott van egy árnyákos hely meg egy napos hely.

És azt mondta Csirip:

Jól van, akkor menjünk oda.

Azzal elmentek. És mire odaértek, Zümi, Csirip és Mex meglepődve néztek a vízre. Észrevették, hogy az a víz nagyon-nagyon mocskos volt. Mex azt mondta:

Pedig máskor tisztább volt a tó vize, olyan tiszta, hogy még a kavicsokat is meg lehetett benne számolni.

Csirip azt mondta: – Figyelj, Mex, menjünk, deritsük ki, hogy miért mocskos a víz. Zümi azt mondta:

Nézzétek! Ott valami furcsa történik.

Igen, én is látom azt a valamit. De hogyha nem derítjük ki, hogy mi az, az állatok meg fognak halni, ha megisszák azt a rettentő mocskos vizet.

Igaz, hogy én is látom azt a valamit, de menjünk közelebb, úgy tisztábban fogunk látni, mondta Csirip. Mex, te menjél szólni az állatoknak, hogy ne igyanak a tóból.

Csirip és Zümi elmentek, hogy megnézzék azt a valamit közelebbről. És nagyon el voltak szomorodva Zümi meg Csirip, mert észrevették, hogy egy óriás fekete vizet öntött a tóba. Amikor megfordultak, látták, hogy Mex nem magában jött haza, hanem három másik méhecskével.

-Sziasztok, megérkeztem. Nézzétek, itt a családom. Ezt a kis méhecskét úgy hívják, hogy Pici. Ő itt az anyukám és úgy hivják, hogy Sára.  Ő itt a apukám, úgy hivják, hogy Csíkos.

Csirip így szólt:

Tudtátok ti is?

Igen, megmondta Mex.

Meg kell állítanunk. Én oda megyek.

Várj, ne – mondta Mex, csak sajnos ezt Csirip nem hallotta, mert már rég ott volt az óriásnál. Azt mondta neki:

Óriás, kérlek szépen, ezt ne csináld! Mi, az állatok nem tudunk inni vizet.

Az óriás azt mondta:

Jaj, elnézést, most, hogy mondod, nagyon sajnálom. Gyertek, ugorjatok fel a vállamra. Azért mondtam azt, hogy ugorjatok, mert láttam, hogy többen vagytok.

A barátok felrepültek az óriás egyik vállára és addig mentek, ameddig látták, hogy a víz tiszta.

Azt mondta Zümi:

    Én elmegyek haza, készítek valamilyen szert, ami arra való, hogy a vizet tisztítsa.

Ezzel Zümi haza repült  és rövid idő múlva visszatért és beletöltötte a szert a vízbe.   A víz azonnal kitisztúlt. Szerencsére a vízben élő állatok megmenekültek. Mindenki vídám lett.
Itt a vége, fuss el véle.