November 11. Márton nap

szt. MártonSzent Márton

a legnépszerűbb középkori szent. A mai Szombathely területén született i.sz. 316-ban. A szerény ifjú, apja kívánságára a légió katonája lett .
A legenda szerint 18 éves volt, amikor a városból kilovagolva a városkapu mellett észrevett egy didergő koldust. A lováról leszállva odaadta a koldusnak a palástját. Nem sokkal ezután Amiens-ben megkeresztelkedett, otthagyta a sereget, és misszionárius lett. Jámbor és szent élete miatt 371-ben a Loire menti Tours püspökévé választották. A legenda szerint Márton (alázatból) a ludak óljába bújt, hogy kitérjen püspökké választása elől, de a ludak gágogásukkal elárulták a szentet, így „kénytelen volt” a püspökséget elvállalni. Úgy tudni, meggyőző, hiteles, jótékony püspök volt. Időszámításunk után 397-ben hunyt el.
Halála után igen népszerűvé vált: ő az első keresztény szent, aki nem mártírként emelkedett az oltárokra, Franciaországban pedig az 5-6. század fordulóján egyenesen nemzeti szentként tisztelték.
• Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Ilyenkor vágták le a tömött libákat, mert úgy tartották: „aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik.”
• Az elfogyasztott Márton-napi liba mellcsontjából jósolni lehetett a karácsonyi. De az egész téli időjárásra vonatkozóan: amennyiben a csont barna és rövid volt, akkor sáros karácsonyra, télre lehetett számítani, ha fehér és hosszú, akkor havas, kemény tél ígérkezett.
• Az aznapi időből is jósoltak: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Más kalendáriumi regula szerint: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” vagy : Márton-napkor ha a lúd jégen áll,
Karácsonykor térdig sárban jár.
• Ha Márton napja ködös, zűrzavaros tél lesz, ha pedig hideg, száraz tél.
• „Az új bornak szent Márton a bírája” – tartja a mondás, azaz ilyenkor iható az újbor, más jelentése szerint az őszi időjárás dönti el, hogy milyen lesz a bor.
• A szőlővidékek némelyikén azt is mondták, ha Márton napkor még zöld a szőlő levele, bizonyosan enyhe télre számíthatunk, s ha ezen a napon esik az eső akkor a következő évi szüret is bőséges lesz.
• Dologtiltó nap is volt. Tilos volt mosni, teregetni, mert az a jószág pusztulását okozta volna.
• Szent Márton napján a pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdáknak. Ez volt a Szent Márton vesszeje, amely többágú volt és úgy tartották, ahány ága van, annyit malacozik a disznó. Köszöntőt is mondtak, a gazda megfizette a bélesadót vagy rétespénzt.
Néhol a gazdák a disznóól tetejébe szúrták az ágat dögvész ellen. Tavasszal ezzel a vesszővel hajtották ki az állatokat. Sokan még emlékeznek arra, hogy Márton-nap estéjén a pásztorok sorra járták a házakat köszöntőjükkel. Egyes helyeken Márton-nap a cselédfogás és a legeltetés határnapja, valamint vásárnap. Sokfele híres volt a Márton-napi vásár.