Erzsébet II. András királyunk és merániai Gertrud lánya volt. Tizennégy évesen feleség. ül adták Lajos thüringiai őrgrófhoz. A hercegnő már hat év múlva özvegy lett: férje 1227-ben felöltötte a keresztet, a Szentföldre indult, de útközben megbetegedett és meghalt. Erzsébet, akinek jótékonykodása miatt már korábban is meggyűlt a baja férje családjával, magára maradván Marburgba költözött, és belépett a Ferenc-rendbe. Javait és rövidke életének hátralévő néhány esztendejét a betegek és rászorultak gondozásának szentelte. 1231. november 16-án halt meg, huszonnégy évesen. Három és fél esztendővel később, 1235. május 26-án, pünkösdkor avatták szentté (valójában júl. 1-jén, máj. 26. az eljárás kezdetének időpontja volt), s a rákövetkező év májusának első napján „emeltettek oltárra ereklyéi”, azaz szenteltek templomot sírhelye föléEgykori kérője, II. Frigyes német-római császár e szavakkal tett aranykoronát Erzsébet koporsójára: „nem koronázhattam meg
XIX. novemb. Szent Ersebetröl*
Nòtája, Aaron veszeje virágzik
MAgyar Királytúl szármozván,
Nagy Herczegnek el-adatván;
De Szent Ersébet, csak Istent szomjúzván:
éjjel és nappal, Istennek szólgált;
sok javaival, sok kòldúst táplált:
Sanyarúsággal Jésushoz közel járt.

Tudván, Világ álnokságát,
Választván Jèsus országát,
S’ abban Ersébet rejté sok jószágát:
Roppant ispitályt, Fel-gazdagíta:
árváknak italt s’ ételt indíta:
véghetetlen jót magának háríta.

Szent Ersébet, egek fénye;
Romai szent hjt ösvénye;
Sovány szivünknek légy bö veteménye:
Mi Lelkeinket kösd szent òltárhoz;
Mi kincseinket, Egek Urához:
Ugy Istenünkben, éllyünk veled: Amen.

/Cantus catholici. Kassa 1674/,

Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával, Henrikkel találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában – eszerint Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon. Más történetekben Erzsébet az apjával (3 évesen) vagy férjével találkozik.
Gyakran ábrázolják még korsóval, amelyből a szegényeknek adott inni, illetve pálmaággal, ami a halál feletti győzelem jelképei.

/Nh/

Időjárásjóslás is fűződik ehhez a naphoz: Ha Erzsébet napon havazik, azt mondják: „Erzsébet megrázta a pendelyét.” Debrecenben úgy mondják:

Erzsébet, Katalin havat szokott adni,

A bitang marhákat jászolhoz kötözni.

 

Isten éltesse az Erzsébeteket!