Ávilai Szent Teréz 

Szent Terézia a spanyolországi Avilában született, 1515. április 4-én. Belépve a Kármelita Rendbe nagy léptekkel indult el a tökéletesség útján, misztikus élményekkel megáldva. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Október 6-án rendhagyó kiállítás megidézésével emlékezett az EMKE-Magyar Házban összegyűlt közönség az „Aradi 13-ak”-ra. Ezt követően a Budapestről érkezett Szebeni Zsuzsa, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet határon túli referense mutatta be Kós Károly színházi világa című kiállítását és vetítette le A Griff, a Dámvad és a Varjú trilógia Kós Károlyról szóló filmjét. 

Vetítettképes, színes kiállításmegnyitóra várjuk szeretettel az érdeklődőket kedden délután az EMKE Magyar Házba!

Benedek Elek Kisbaconban született 1859. szueptember 30-án , meghalt 1929. augusztus 17-én ugyancsak Kisbaconban, miután 1921-ben végleg hazatért szülőföldjére.  Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Mihály – Michael : neve a héber „mi ká él” = „ki olyan, mint az Isten?” kifejezésből ered.   Jelképe hatalmas kardja, mellyel legyőz minden gonoszt, akaratereje hatalmas, mint ahogyan ő maga is. Isten iránti hűsége megingathatatlan. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Szent Gellért, az első magyar vértanú

Csanád első püspöke (†1046). Előkelő velencei család sarjadéka. Hét éves korában súlyosan megbetegedett. Szülei egyetlen gyermeküket a kor jámbor szokása szerint szerzetesi ruhába öltöztették, vagyis Istennek és a bencés rend szentjeinek oltalmába ajánlották.

Szerzetesként Bolognában tanul, majd a velencei Szent György-monostor apátjául választják meg. Hamarosan lemond azonban a klastrom „fejedelemségéről”, hogy majd Jeruzsálemben remetéskedjék. Útközben Dalmáciában hajótörést szenved, és így kerül Magyarországra, (Szent) István király udvarába jut. Itt a király tanácsadója, Imre herceg nevelője lesz.

Néhány év múlva bakonybéli remeteségbe vonul.

Gellért bölcsességét, emberszeretetét és szép iránti érzékenységét árulja el a symphonia Ungarorum ismert jelenete is: egy éjszaka  a kései órában őrölgető szolgálólány nótájának hangjára ébred föl. A dallamot nagyon szépnek, különösnek találja, a lányt pedig jókedvvel végzett munkájáért megjutalmazza. Így lett Gellért a magyar népköltészet első hírmondója.

István király halála után a vallási és trónviszályok idején Gellért püspöktársaival menekülésre kényszerül. Úútközben megjövendöli vértanúhalálukat. Másnap 1046 szeptember 24-én a lázadók kezére kerülnek, akik egy kivétellel mind megölik őket. Gellértet taligára kötözve a Kelen (mai Gellért) hegyről taszították a Dunába.
Az első magyar vértanú holttestét a pesti oldal Boldogságos Szűz templomában temették el először, majd Csanádra vitték. Sírja körül egyre több csoda, rendkívüli gyógyulás történt. Szent László király kérelmére 1083. július 26-án avatták szentté.

           FALUDY GYÖRGY (Budapest, 1910. szeptember 22. – Budapest 2006. szeptember 1.)

Költő, író, műfordító. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

       1791 szeptember 21-én. Bécsben született SZÉCHENYI ISTVÁN gróf politikai író, gondolkodó, nemzetnevelő. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

          Tisztelettel fordulunk a szilágysomlyói magyar közösség tagjaihoz! Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →