Az egész magyar nyelvterületen közismert időjárási regula: „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!”

Számos  köszöntőt ismerünk mindhárom névre, némelyek mai napig is élnek,  használják őket:

Engedje az Isten, hogy sok Sánor napját

megérjünk erőben , egészségben

vagy egy palóc köszöntő:

Sándor napja ma vagyon,

Átbillegtem a fagyon.

Ha jegy garast annátok,

Tudom mennem bánnátok.

Ha mehhaltok, jaó jártok,

Rám marad a vagyontok.

Szívemből kivánom!

 

Sándor napján szokták a bukovinai magyarok Sándor a zabot és árpát, néhol a babot vetni, remélvén, hogy így jobb lesz a termés.

A három jeles nap közül szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja. Ugyancsak a bukovinai magyarok körében ez a nap ünnep volt, a tavasz első napjának ünnepe, munkatilalommal. Szlavóniában úgy tartották, hogy József-napkor mindenkinek meg kell fürdenie és tiszta fehérneműt vennie. Dunaszerdahelyen József napja az iparosok ünnepe volt, ilyenkor céhes zászlóikkal vonultak a templomba.

A hagyomány szerint ezen a napon szólalnak meg a madarak, mert „Szent József kiosztja nekik a sípot” Időjárás- és termésjóslás is fűződik József napjához, sőt haláljóslás. Az Alföldön úgy vélik, ha szivárvány látható, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv bő bortermést ígér. Az Ipoly menti falvakban a József-napi rossz idő sok halottat jelent abban az esztendőben. A Mura-vidéken úgy mondják: „amilyen az idő József-napkor, olyan lesz Péter Pálkor és szénahordáskor”

Göcsejben József-napkor hajtották ki először a marhákat a legelőre. Máshol általában Szent György-nap volt  hagyományosan  a kihajtás  ideje. Göcsejben akkor is kihajtották az állatokat ezen a napon, ha az időjárás még nem kedvezett és csak később kezdték el a rendszeres legeltetést. József-nap a méhek kieresztésének is megszabott ideje. A gazda általában a következő szavak kíséretében eresztette ki a méheket: „Atya, Fiú, Szentlélök Isten nevibe induljatok, rakodjatok, mindön mézet behordjatok!” ; másutt azt tartották, hogy József-napkor kell elkezdeni a szántást, mert akkor jó termés várható.

József-nap is a kedvelt névünnepek közé tartozik. A Drávaszögben az ünnepelteket a pincéjükben keresik fel, ott köszöntik és ott ünneplik a névnapost.   József-napi köszöntők is voltak,vannak, íme egy változatot:

József a neved napján a boroskancsót érd el,

Amíg a halál a torkodra nem térdel!

Ezen a napon érkeznek a fecskék, ilyenkor mondják a gyerekek: „Fecskét látok, szeplőt hányok!” Sok helyen régen József-naptól már mezítláb jártak a gyerekek.

Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltek, melynek gyógyító erőt tulajdonítottak. Szeged környékén a Benedek-napon duggatott hagymát Bertalan napján (aug. 24.) szedték fel, a háztetőre rakták, ahol hét nap érte a napsugár és hat éjszaka a harmat. Ennek a benedeki hagymának a főzetével a tífuszos betegek fejét és hasát mosogatták gyógyítás céljából. Máshol, a Benedek napján vetett hagymát a  marhák felfúvódásának gyógyítására tartották alkalmasnak

Időjárásjóslás is kötődik e naphoz: a bukovinai székelyek úgy vélték, ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár. A Bács megyei Topolyán a három jeles nap együttes megfigyeléséből vontak le következtetéseket: ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt ki, akkor hosszú, lucskos őszre lehet számítani.