Április 24-e, Szent György nap

Szt. György_kolozsvar_66       XXIV. april: Szent Györgyrül

(részlet)

Szent György diadalma, lön sok népnek nyugodalma;

Sátán irigykedik, gyorsan incselkedik;

támad Szent György ellen nagy képtelen:

Szent György, fejét adván Meg-hala, sok csudák után

.

A katonaszentek közül talán a legnevezetesebb Szent György.  Kis-Ázsiából, Kappadokiából származott és a római hadsereg magasrangú tisztje volt.  A legenda szerint legyőzte a sárkányt, amely a líbiai Silena város közelében , egy tóban élt, és naponta egy-egy embert nyelt el. György megmentette a sárkány áldozatául kiszemelt királylányt. E hőstettet csodának vélték,  hatására a környékbeliek megkeresztelkedtek. Györgyöt viszont keresztény hite miatt börtönbe vetették, ahol megjelent előtte Krisztus és megjósolta hét évig tartó szenvedéseit. Szent Györgyöt 303 táján, a Diocletianus császár idejében történt üldözések során fejezték le, s halt vértanúhalált. A lovagok, lovas katonák, fegyverkovácsok, szíjjártók, vándorlegények, és a cserkészek patrónusaként tisztelik.

Szent György napja a magyar nyelvterületen igen jelentős ünnep volt  A néphagyomány e naptól számítja az igazi tavasz kezdetét.

A római korig visszanyúló hagyomány továbbélése látható a magyar állattartás szokásaiban is. Az állatok Szent György napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre. A nyírfa vagy rózsafaággal történő kihajtás rontáselhárító szerepet kapott, akárcsak a jószág tűzön való áthajtása, füstölése.  Almágyon pl. a gazda a karácsonyi morzsával füstölte állatait. Az Ipoly mentén a karácsonyi aprószentek-vesszővel hajtották ki az állatokat először a csordára.
Országszerte általános volt a marha, kapuba fektetett láncon való áthajtása, de gyakori volt a fejszén, ekevason, tojáson, ill. a gazdaasszony kötényén, kifordított szoknyáján stb. való áthajtás is. Vépen (Vas m.) az állatokat kihajtás előtt az istállóban bodzafával vagy zöld gallyal megveregették. A legkülönbözőbb rontáselhárító módszerek alkalmazásával védték e napon a házat és lakóit is, de legfőképp az istállót. Annak idején nem az „én” volt a központ, hanem a gazdaság és általa a jövő megalapozása. Az istállót körülszórták, körülfüstölték, zöld ágakat tűztek ajtóra, kapura; sót hintettek vagy seprűt, gatyamadzagot tettek az ajtóba; fokhagymát az ajtósarkakra és a marha szarvába stb. – mindezt rontáselhárítás céljából.

Szent György napjához köthető pásztorszokás a kalotaszegi „juhbemérés”. Ilyenkor állapították meg, hogy a gazdák a nyár folyamán milyen sorrendben, mennyi tejet, sajtot kapnak. Ez még a lakodalomnál is nagyobb ünnep volt, ezért evés-ivással és táncmulatsággal zárták a napot.

A Szent György-napi kilövés a lányokat és legényeket összepárosító szokás volt. A legények kikiabálták, „kilőtték” a lányok és asszonyok hibáit, de a lányok sem maradtak tétlen.

Szent György napját a magyar néphit rontásra, varázslásra alkalmas időpontnak tartotta. Jellegzetes megnyilvánulása ennek a hiedelemnek a harmatszedés. Harmatot szedtek, pl. a tejhaszon érdekében. Többfele köténnyel szedték fel a hajnali harmatot, közben egy marék füvet is szedtek, amit a tehén elé tettek. A harmatos ruhadarabot a tejes fazékba csavarták ki, hogy sok vajuk legyen.

Ez volt a tavaszi gonoszjáró nap is, amikor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. Hogy a gonoszt távol tartsák, ilyenkor tüskés ágakat tűztek a kerítésbe, ajtóra. Aki ilyenkor a keresztútra ment, láthatta a boszorkányokat  harmatot szedni. Ha a boszorkányok szedték lepedőbe vagy köténybe a harmatot és azt kicsavarva a teheneknek adták, rontást hoztak rájuk, elvették a tejet tőlük. Másutt úgy tartották, hogy a harmattal együtt a búza hasznát is ellopják a boszorkányok másoktól. Közben azonban azt mondogatták: „szedem, szedem, felét szedem”, ezzel jelezve, hogy csak a haszon felét veszik el, ne legyen nagyon feltűnő, s kiderüljön a gonoszság.

Hogy a „szépasszonyok” össze ne bogozhassák Szent György éjszakáján a lovak sörényét, előző este szentelt mákot kell az istálló köré hinteni, ezt mondva:

Szépasszony, akkor fond be a lovam sörényét,

ha ezt a mákot megolvastad.

Ezt a napot a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincsek keresésére, melyekről úgy hitték, hogy minden hetedik évben, ezen a napon lángot vetnek.

Hittek abban is, hogy a Szent György nap előtt fogott gyíkkal megelőzhető a torokgyík, ha megkenegetik a torkukat vele.
Ezen a napon vetették el a kukoricát, babot, uborkát.

Ha a varjú már nem látszott ki a búzából, jó termésre számítottak.
Ezt a napot a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincsek keresésére, melyekről úgy hitték, hogy minden hetedik évben, ezen a napon lángot vetnek.
Hittek abban is, hogy a Szent György nap előtt fogott gyíkkal megelőzhető a torokgyík, ha megkenegetik a torkukat vele.
Ezen a napon vetették el a kukoricát, babot, uborkát.

Bizonyos területeken úgy vélték, hogy ha Szent György nap előtt megszólalnak a békák, az esőtlen nyarat jelez.
A Szent György nap előtti mennydörgés viszont bő termés előjele volt.

A szlovéneknél, románoknál ezen a napon járnak a „zöld Györgyöt” megszemélyesítő, lombokba öltözött, gyermekalakoskodók, akik vizespalackokkal locsolkodnak.

 

szt._georgius2