Mihály – Michael : neve a héber „mi ká él” = „ki olyan, mint az Isten?” kifejezésből ered.   Jelképe hatalmas kardja, mellyel legyőz minden gonoszt, akaratereje hatalmas, mint ahogyan ő maga is. Isten iránti hűsége megingathatatlan.

Az egyház e napon, szept. 29-én Szent Mihály arkangyal megjelenésére emlékezik. A legenda szerint az olaszországi Garganó hegyen jelent meg, ahol tiszteletére templomot is építettek. Kultusza először a keleti egyházban bontakozott ki, majd Európa-szerte elterjedt.  Az egyház ősi oltalmazója mellett a halottak szószólója is. Temetőket, cintermeket, ezek kápolnáit, csontkamrákat, haranglábakat, harangokat ajánlottak pártfogásába. Az Utolsó Ítélet angyalaként a lélek jó és gonosz cselekedeteit mérlegeli.  A középkori Magyarországon Szent István korától nagy kultusza volt.  A 18. sz. közepéig ún. parancsolt ünnep volt .

Számos monda, legenda, szokás kötődik e naphoz, vallásos ás népi jellegű egyaránt.

Álljon itt példa mindkettőből:

Második győzelmét akkor szerezte Mihály arkangyal, amikor a sárkányt, azaz Lucifert minden csatlósával együtt kiűzte a mennyből. „És nagy harc lőn az égben, Mihály és az ő angyalai harcolnak vala a sárkánnyal” (Jel 12,7). Mikor ugyanis Lucifer Istennel egyenlő hatalmat akart, Mihály arkangyal, a mennyei sereg zászlótartója Lucifert minden csatlósával együtt kiűzte a mennyből, és a ködös-sötét levegőbe taszította az Ítélet Napjáig. Nem kaptak engedélyt arra, hogy az égben vagy a levegőég felső részén lakjanak, mert az világos és kellemes hely; sem hogy velünk, a földön éljenek, nehogy túlságosan zaklatni tudjanak, hanem az ég és a föld között vannak a levegőben, hogy mikor föltekintenek és látják a dicsőséget, amelyet elvesztettek, fájdalmat érezzenek, s mikor letekintenek és látják, hogy az emberek oda emelkednek, ahonnan ők maguk kiestek, gyötörje őket az irigység. Isteni rendelésből azonban, megpróbáltatásunkra gyakran leereszkednek hozzánk, és – mint néhány szent férfiú meg is láthatta – úgy röpdösnek körülöttünk, mint a legyek. Számtalan sokan vannak, és akár a legyek, az egész levegőt betöltik.  Noha igen sokan vannak, gyöngül a seregük valahányszor legyőzzük őket; úgyhogy amelyiket valamely szent férfiú legyőzte, attól fogva azzal a bűnnel, amelyben vereséget szenvedett, nem tudja többé megkísérteni.  (Jacobus de Foragine: Legenda aurea, ford. Déri Balázs)

A szeptemberi jeles napok közül szokásokban is kiemelkedik Szent Mihály napja. E napot a gazdasági év fordulójaként tartották számon az állattartók, és a Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza. A pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja is volt.  A cselédfogadás ideje is Szent Mihály volt. amint az alábbi  csallóközi énekszöveg is mutatja:

Mikor a szógát fogadják, öcsémuramnak szólítják,

De amikor már megkapták, csak főtt krumplival táplálják.

A gyergyói pásztorok . Szent Mihály napján tartották a farkasünnepet, hogy a csordát a hazatérés idejére megvédjék a farkasok kártételeitől.  Számos időjósló hiedelem ismert a pásztorok körében. Például állatok viselkedéséből jósoltak az elkövetkező időszak időjárására. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét. Bácskában úgy is mondják: Szent Mihály lova deres, behozza a telet.  Sokféle, időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály-napra vonatkozóan: „Szent Mihálykor keleti szél, igen komoly telet ígér.”„Aki Szent Mihály napján gatyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni;” „Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot.” Vagyis aki Szent Mihály nap után is úgy öltözik, mint nyáron szokott, az nem lehet okos ember. Szeptember 29. után már nem nő a fű, mondják is: „Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet.”

Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani. A pereszlényiek kemény télre jósoltak, ha Mihály napján dörög az ég.  Szent Mihály-nap után kezdték a kukoricát törni.                                    Női munkatilalom is kapcsolódik e naphoz: aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörög háza felett az ég.

E nappal megkezdődött az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, mely Katalin napjáig (nov. 25.) tartott. A név gyakorisága miatt sokáig kedvelt névünnep volt országszerte, nagy mulatozásokkal.