Március nem túl sok, de a nép életében igen jelentős szokásokat hordozó jeles nappal büszkélkedhet. A Játékkuckó több évtizedes hagyományőrző programjai részletes forgatókönyvek alapján zajlottak, most a hónapok összefoglalóiba nyújtunk bepillantást.

I. Bemelegítő, ismerkedő játék
Halad a kosár (Varsolci gyűjtés):
Egy gyerek háttal ül a többieknek, hogy ne lássa őket és mondja:
Halad a kosár!
A többiek hátul járkálnak, a kérdezésre megállnak, valaki visszakérdez:
Ki ül benne?
A háttal ülő ki kell találja a kérdezőt, ha kitalálta, helyet cserélnek és indul tovább a játék, ha nem találja ki, ő marad továbbra is háttal és kezdődik előlről.
II. Március jeles napjai
Március 12.: Gergely napja
E napot 830 óta ünneplik Európa-szerte I. Gergely pápa emlékére, aki iskolákat alapított.
Magyar nyelvterületen is számos szokás kötődik e naphoz:
A Gergely-járás szokása országosan ismert volt, célja elsősorban adománygyűjtés volt a tanító javára, akinek akkortájt nem volt hivatali fizetése, ugyanakkor iskolába is verbuváltak.
Leginkább református területeken, de másutt is ilyenkor az iskolás gyermekek dobbal, zászlóval, pántlikásan felöltözve, énekelve járták be a falut, vagy várost, hogy a még iskolába nem járó gyermekeket is hívogassák iskolába : van-e katona, ki Pallas táborába beáll? A katonai toborzás mintájára a szereplők különféle katonai rangot viseltek, és Szent Gergely vitézeinek nevezték magukat. Szt Gergely-ének :
( https://youtu.be/rkDPowzb1zk) szöveg:
Szent Gergely doktornak, / Híres tanítónknak / Az ő napján,
Régi szokás szerint / Menjünk Isten szerint / Iskolába!
Lám, a madarak is, / Hogy szaporodjanak, / Majd eljőnek,
A szép kikeletkor / Sok szép énekszóval / Zengedeznek.
Ti is ezenképpen / Gyertek el hát szépen / Iskolába,
Holott szép tudományt, / Vegyetek adományt / Magatoknak.
S hogyha nem adhattok / Minékünk diákot / Házatokból,
Papirosra valót, / Adjatok adományt / Javatokból!
Adjatok szalonnát, / omne dignum leverendum laude,
Hogy csináljunk rántottát, / tótusz kápusz demizérum fórum domine!
Adjatok kolbászt, / omne dignum……,
Hogy fonjuk be padlást, / tótusz kápusz……!
Adjatok kakast,/ omne dignum……
Hogy kaparjon két garast, /tótusz kápusz……!
Adjatok ludat, / omne ……,
Hadd mutasson deákoknak iskolába utat, / tótusz …..!
Adjatok gyerecskét, / omne ……,
Hadd tanuljon könyvecskét, / tótusz ……!
Adjatok leánykát, / omne ……,
Hadd söpörje iskolát, / tótusz ……!
Adjatok menyecskét, / omne ……,
Hadd főzzön jó leveskét, / tótusz ……!
Szent Gergely doktornak, / Híres tanítónknak / Az ő napján,
Régi szokás szerint / Menjünk Isten szerint / Iskolába!
Az Isten áldása / És szent áldomása / Házatokon,
Maradjon mindvégig, / Világ végeztéig / Jószágtokon!
Szalonnát, tojást, olykor sonkát vagy pénzt is kaptak – a tanító ebből a gyermekeket is megvendégelte.
Mondókákat, kiszámolókat is mondogattak:
” Kérem asszonyomat, adjon vagy két tojást
Kérem a tarkát, tojjon helyébe mást .
A fekete, sárga, fehér és a suta
Tojjanak sokakat minden Gergely napra.”
(Petercsák 1978)

Gyertek gyerekek iskolába,
Ötözzetek papruhába
Inc-pinc Lőrinc
Te vagy odakinn!
( Gelencsér 1981) (ez kiszámolónak is használt)
Időjáráshoz kötődően, több vidéken is, ha ezen a napon havazott, azt mondták: Megrázta a szakállát Gergely!
Sokfele Gergely hetében vetették a krumplit, másutt e napot a búza, rozs, hüvelyesek és a palántának való mag földbe tételére tartották alkalmasnak.
Március 18.: Sándor napja
Március 19.: József napja
Március 21.: Benedek napja
Az egész magyar nyelvterületen közismert időjárási mondás:
Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!
Számos köszöntőt ismerünk mindhárom névre, némelyek mai napig is élnek, használják őket, pl.:
Engedje az Isten, hogy sok Sánor napját
megérjünk erőben , egészségben!
vagy egy palóc köszöntő:
Sándor napja ma vagyon,
Átbillegtem a fagyon.
Ha jegy garast annátok,
Tudom mennem bánnátok!
Ha mehhaltok, jaó jártok,
Rám marad a vagyontok.
Szívemből kívánom! (szokványos köszöntőzáró)
(Istvánffy 1911)
– ami arra utal következtetni, hogy köszöntéssel e napon is jártak gyerekcsoportok is.
Sándor napját is sokfele tartották ígéretes vetőnapnak.
E három híres-jeles nap közül szokásokban és hiedelmekben a József napja a leggazdagabb. Délvidéken például kötelező volt e napon mindenkinek megfürdeni, tiszta alsóruhát venni.
A hagyomány szerint a madarak is ezen a napon szólalnak meg, mert Szent József kiosztotta nekik a sípot.
Időjárás- és termésjóslás is fűződik József napjához. Az Alföldön úgy tartják, ha szivárvány látható ezen a napon, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv bő bortermést ígér. Az Ipoly mentén a József napi rossz időt vészterhesnek tartották, betegséget, sok halottat jelentett arra az esztendőre.
József-napján eresztették ki a méheket is. A gazda általában a következő bíztatással eresztette útjukra a méheit:
„Atya, Fiú, Szentlélök Isten nevibe induljatok, rakodjatok, mindön mézet
behordjatok!”
Sok helyen a szántást is e napon kezdték el, hogy jó legyen a termés.
Mozgásos játék: Méhes ember
A gazdasszony mögött felsorakoznak a zümmögő méhecskék. Szemben velük áll a méhes ember.
A gazdasszony eltakarja a szemét s mondja: Méhes ember, el ne vidd a méheimet!
A méhes ember válaszol:
Nem, nem , csak kerülöm! Közben igyekszik elcsípni egy méhecskét a sor végéről és maga mögé állítja.
Mikor nincs több zümmögés, elfogytak a méhek a gazdasszony leveszi a kezét a szeméről és elkiáltja magát: Óra, óra, hányat ütött? Erre a méhecskék sorra kiáltják:
egyet, kettőt, hármat, stb. ahányan vannak, közben megcsipkedik a méhes embert és visszaszállnak a gazdasszony mögé.
˜•••˜
József napján érkeznek a fecskék is, ilyenkor –főleg a lányok – fecskeköszöntő, szépségvarázsló mondókát mondanak, amit mozdulatokkal kísérnek:
Fecskét látok, / Szeplőt hányok, / Selymet gombolyítok.
Fecskét látok, / Szeplőt hányok, / Kémény alatt mosdok.

De erre a napra várják vissza a gólyákat is:
Hosszúlábú gólyabácsi/néni / Mit akar kend vacsorázni?
Békahúst? Brekeke, / Ugye, biza jó lenne?
Tessék hát belőle, / Mind elugrik előle!

Gólyás játék:
Egy gyermek, a gólya fél lábon áll, oldalt tartott karokkal. A többiek vele szemben guggolnak, ők a békák. Indul a párbeszéd: a játékvezető kérdi:
-Volt-e itt az úr? /- békák válaszolnak -Volt.
-Vitt-e valakit? / -Vitt.
-Kit? / -Sárit és Katit.
-Sirattátok-e? / -Sirattuk.
-Hogy? / -Így, úgy, amúgy, szentiványi kutykurutty.
Ekkor a békák békaugrással megindulnak és megpróbálnak átjutni a gólya háta mögött levő részre. A gólyának végig fél lábon kell állnia és csak jobbra-balra szabad mozognia, előre és hátra nem. Akit a gólya megfog, beáll középre és belőle is gólya lesz, így rendre elfogynak a békák.
˜•••˜
Nagyon sok helyen József-naptól a gyerekek már mezítláb jártak.
József-nap is a kedvelt névünnepek közé tartozik. Egy rövid Várdaróci köszöntő:
József, neved napján a boroskancsót érd el,
Amig a halál a torkodra nem térdel!
Benedek napján gyógyító erőt adó fokhagymát és zsírt szenteltek és elsősorban a tífuszos betegeket kenegették vele, de más betegségekre is használták:
Guruzsma, guruzsma tekerd meg, / Fokhagymával csíptesd meg, / Lapos kővel nyomtasd meg.
Természetesen időjárás jóslás is vonatkozik erre a napra, mégpedig ha ezen a napon dörög az ég, akkor a nyár száraz lesz.
A három napot összevéve, ha kisüt a nap, akkor meleg, hosszú nyár lesz, ha nem süt ki akkor hosszú, esős ősz várható.
Március 25.: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja
A katolikus egyház hagyománya szerint Angyali Üdvözlet, Jézus Szentlélektől való fogantatásának napja. Ebből ered a szokás is, mely szerint ezen a napon kell oltani a fákat . A magyar nyelvterületen él az a hiedelem, hogy azt a fát, amit ilyenkor oltanak nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyna ki belőle és mindenképp szerencsétlenséget hozna.
Időjárásjóslás ehhez a naphoz is kapcsolódott. Gyimes-völgyben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható. Az Ipoly menti falvakban úgy tartják: „Gyümölcsoltó hidege téli hónap megölője”.
Bácskában a békákat figyelik ilyenkor: ha ezen a napon megszólalnak, azt jelenti, hogy még negyven napig hideg lesz.
Zárójáték:
Bújj, bújj zöld ág, / zöld levelecske,
nyitva van az aranykapu, / csak bújjatok rajta.
Nyisd ki rózsám kapudat, / hadd kerüljem váradat.
Szita, szita péntek, / szerelem csütörtök, / dob szerda. – ez igen közismert.

Magyar Néprajzi Lexikon VII.
Jeles Napok – Neumann
Lázár Katalin – Népi Játékok /Jelenlévő múlt 1997/
Jeles Napok, ünnepi szokások – Arcanum
Karácsony Molnár Erika, Tátrai Zsuzsanna Jeles napok, ünnepi szokások -Mezőgazda Kiadó, 1997
Nagyanyó Játéktára – BIA Játékkuckó 2004
(A húsvéti szokásokról külön forgatókönyv) SZ.R .