Február – Télutó/ Böjtelő / Jégbontó  hava

Február a rómaiaknál a legősibb időkben az utolsó hónap volt, záró napja pedig Terminus, a végzés, a befejezés ünnepe. Ez magyarázza, hogy részben a halállal, részben a termékenységgel kapcsolatos kultuszok fűződnek ehhez az időszakhoz, és általában az engesztelés hónapjaként tartották számon az ókorban. Februarius – a szabin februm szóból ered, ami tisztulást jelent.

Február régi magyar (katolikus) neve Böjtelő hava, a meteorológusok Télutó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Jégbontó havának nevezik.

Bár február rövid hónap, jeles napokban és hagyományokban nem szűkölködik. Épp ezért a farsanggal nem is itt, hanem külön bejegyzésben foglalkozunk.

Jeles napjai:

Február 2-a  Gyertyaszentelő  Boldogasszony napja, azaz Mária megtisztulásának napja, mikor a szülés után először mehetett a templomba és mutathatta be Jézust.
– népi hiedelem szerint, ha Gyertyaszentelő Boldogasszony napján fénylik az idő, hideg lészen, de ha keményen fagy, vége a télnek.
-a katolikus templomokban a nagymise előtt ezen a napon gyertyát szentelnek, amely jelképezi  a megújuló élet ki nem oltható lángjait.
– e napon a téli álmot alvó medve felébred, kitekint a barlangja bejáratán, hogy megnézze, milyen az idő. Ha derült az ég és szépen süt a nap, enyhe a levegő, akkor visszamegy és folytatja az alvást. Ha viszont hideg, téli időt talál, kinn marad, mert érzi, hogy hamarosan vége a télnek, rövidesen megenyhül az idő.
– ha gyertyaszentelőkor énekel a pacsirta, utána még sokáig fog hallgatni
– ameddig besüt a nap gyertyaszentelőkor a pitvarajtón, addig fog még a hó beesni

Február – 3 Szent Balázs püspök emlékére vált szokássá a balázsjárás, akit mindenféle torokbetegség gyógyítójának tartottak. A balázsjárás adománygyűjtő köszöntő szokás, amelyet iskolás korú gyerekek adtak elő február 3-án, Balázs napján. Házról házra jártak, énekeltek, színjátékot játszottak el – melyben Balázs püspök szerepel -, majd ajándékokkal távoztak. A balázsjárás mellett szokás volt még az ún. „Balázs-áldás” vagy „balázsolás”, amikor is a pap a gyermekek álla alá gyertyát tett, miközben imát mondott. A szentelt almát is alkalmas gyógyszernek tartották a torokbántalmak ellen.
„Hűbele Balázs”
Hűbele Balázs neve Arany János Bolond Istókjában bukkan fel, Arany László főműve, a „Délibábok hőse” által pedig a magyar mentalitásra is igencsak jellemző címkévé válik: hiába a nemes szándék, tehetség, akarat is, ha hiányzik az állhatatosság, a józan megfontoltság. A verses regény főszereplője Hűbele Balázs, túl sokat és túl sietve akar mindent.  .

Február 6 – Dorottya – görög eredetű szó, jelentése: Isten adománya
Időjósló nap: ha e napon fagy, közeleg a felmelegedés
“Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja”.

Február 14 – Bálint
–  néphiedelem szerint ekkor tartják menyegzőjüket a madarak, párosodnak a verebek, visszatérnek a vadgalambok.
– a Bálint-napi időjárásból – száraz hideg esetén – jó termésre következtettek.
– a gazdaasszonyok jónak tartották ezt a napot a kotlóstyúk-ültetésre,
– faültetésre is alkalmas nap, az ekkor ültetett facsemete bizonyosan megered, erős, jó termő lesz.
– a madarak és tolvajok távoltartására megmetszették a szőlőföld négy sarkán lévő tőkéket.

Február 16 -Julianna napja
E naptól az idő melegebbre fordulását várják. Előfordul azért, hogy ekkor még havazik, ekkor azt mondják: Julianna kitette a dunnáját levegőzni és az kiszakadt. (Nagykőrös) Dorottya ellentétes rámutató napja. Ha Dorottya locsog, Julianna kopog.

Február 19. Zsuzsanna napja
– A néphit szerint, ha ekkor magasan száll a pacsirta, hamarosan itt a jó idő, és ha reptében még énekel is, akkor már biztosan itt a szép kikelet.
– Magyarország délvidékén a megcsorduló eresz jó termést jövendölt.
– Szép idő esetén, e napon már sokfelé elkezdték a tavaszi szántó-vető munkák előkészületeit.
A Zsuzsanna névhez legenda is társul: egy héber legenda szerint a szépségéről és jámborságáról ismert Zsuzsannát, akit tolakodó, nem épp fiatal udvarlói a fürdőben megleptek, ezért őt házasságtörés miatt perbe fogták, és halálra ítélték. Mivel férje nagyon szerette hitvesét, a legjobb jogtudóst kereste fel, hogy az asszonyt megmentse. Az ifjú és éles elméjű Dániel bíró be is bizonyította Zsuzsanna ártatlanságát, és vádlóit juttatta halálbüntetésre.

Február 22 -Üszögös Szt. Péter
–„Amilyen némű Péter urunk estélye, olyan idő lészen negyven napig” – állította a 300 évvel ezelőtti lőcsei kalendárium.
–„Ha éjjel meg nem fagy, tovább se félj a fagytul” – mondogatták.
–  üszögösség: ha ezen a napon csapkodó eső esik, vagy ködös az idő, bizonyosan megüszkösödik a búza,
– szerencsétlen napnak tartották, szántani, liszthez nyúlni, tyúkot ültetni és semmi fontos dologhoz  nem volt tanácsos nekikezdeni.
-„Péter üti az üszögöt, jön a melegebb üdő” – mondogatták
Az átkos „üszög” kifejezés félreértésből került a jeles szent neve elé. A galileai tengeren halászó Simonból előbb Jézus egyik követője lett, később Péter néven apostol, a szentírásban mint az apostolok fejedelme szerepel. A február 22-én tartott apostoli székfoglalójának emléknapján a rómaiak nagy ünnepségeket rendeztek. Később a keresztény egyház is elrendelte e nap megünneplését. Elnevezése a magyar néphitben a középkori fordítás – Szent Pétör ü székössége – elhallásából származik.

Február 24-e, Mátyás, a jégtörő, aki vagy meghozza, vagy megtöri a jeget.
„Ha nincs, jeget csinál,
Elrontja, bontja, ha talál,
 A jeget olvasztja Mátyás,
Töri, és rajta likat ás…” –
-Van egy szólásunk is, miszerint: Mátyás, Gergely két rossz ember – ami arra utal, hogy legtöbbször hideg, szeles idő szokott lenni ezen a két napon.
– A népi megfigyelés szerint a Mátyás-napi hideg jó termést, a szél kevés tojást jósol.
– A halászok, ha ezen a napon bárminemű halat fogtak, azt Mátyás csukájának nevezték, és ez egész évre szerencsét jelentett, bő zsákmányban reménykedhettek.
– Egyes vidékeken a Mátyás-napi libatojást megjelölték, vagy nem is költették ki, mert úgy tartották, hogy az e tojásból kikelt liba szerencsétlenséget hoz, de lehet, hogy hibás vagy nyomorék lesz.
– Ha nem esett a hó, vagy eső ezen a napon, akkor a Szeged környéki öregasszonyok harmatot szedtek. A harmatos lepedőt a tehénre terítették, hogy jól tejeljen, és mindig tele legyen a sajtár.

Bár egyenes összefüggésről nem szól a fáma, azért ne feledkezzünk el arról sem, hogy Mátyás királyunknak e napon névnapja, egy nappal előbb, 23-án viszont születésének emléknapja van.