Egy történeti nagy nevezetességű lakodalom

Egy történeti nagy nevezetességű lakodalomról is kell szólanom e helyt. II. Rákóczi György és Báthory Zsófia lakodalmáról. Szilágyi Sándor – részint Wesselényi Ferencz, a későbbi nádor titkárának jelentése alapján, melyet mint szemtanú készített, részint pedig Haller Gábor diáriumából s még más levelekből is merítve – körülményesen leírja. Ez a lakodalom így ment végbe: Somlyón a menyasszony házához gyűltek a rokonok és a szomszédok. 1643 január 25-dikén érkezett meg Wesselényi Ferencz, a nádor követe, kíséretével. Fogadására Bánffy és Prépostvári mentek elébe 50 lovassal és 100 gyalogossal. Az érkezőt kölcsönös üdvözlet után beültették a veres üveges díszhintóba, melyet bársony prémes és bagariahámos lovak vittek s így kísérték el szállására, honnan rövid idő múlva ugyanazzal a hintóval a menyasszonyos házhoz vitték. Itt üdvözölte Wesselényi Báthorinét s átadta neki a nádor levelét. Az üdvözletre Nyári Bernát válaszolt. Azután vacsora és utána táncz következett.
Másnap január 26-dikán érkeztek meg az erdélyi követek: Kornis Zsigmond, Rhédey Ferencz, Barcsai Zsigmond, Gyulaffy László, Kemény János, Haller Péter. Prépostvári és Lónyai mentek eléjük 200 zászlós gyaloggal és 100 lovassal. Taraczklövésekkel üdvözölték az érkezőket s a lépcső alján Báthoriné és Wesselényi fogadták. Azután szállásaikra vezették őket. Elől ment a négy rokon főúr Bánffy, Nyáry, Lónyay és Prépostvári; utánuk Wesselényi egyedül, azután a hat erdélyi követ kettesével. Wesselényit Prépostvári és Lónyay, az erdélyi követeket pedig Nyáry és Bánffy vezették szobáikba s megvárták, míg a követek átöltöztek.
Ezalatt a menyasszony, Báthoryné s a többi nők is felgyűltek a palotába Bánffy és Nyáry által vezetve. A négy magyar főúr erre bevezette előbb Wesselényit, azután a fejedelmi követeket, kik mindnyájan kezet fogtak a menyasszonynyal s Kornis Zsigmond elmondta az üdvözlő beszédet a vőlegény és szülei nevében. Boldog újév kívánattal kezdvén, így folytatá: «Ő nagyságaik isteni félelemben nevelték fel gyermeküket. Tanulmányai bevégezte után váradi kapitánynyá tették. Mindnyájan csudálva szemléltük, mily bölcsen állotta meg helyét. Ez bírta rá ő nagyságát, hogy fejedelmi utóddá választotta. Minthogy pedig már megérdemli a szent házasságot, oly nőt kivánnak neki adni, ki Isten nevének dicséretére s lelkének üdvére legyen s így kegyelmed szerelmes gyermekében, tekintetes és nagyságos Báthory Zsófia asszonyban nyugodtak meg, mind jó és tökéletes erkölcseiért, mind nemzetségének tündöklő voltáért. Minthogy pedig kegyelmed akaratja is hozzájárúlt, minket alázatos híveit bocsátott be ő nagysága, hogy hívjuk meg kegyelmedet szerelmes gyermekével s kedves vendégeivel együtt Fejérvárra azon tisztességes lakodalmi pompának szolgáltatására, melyet febr. 3-dikára tűzött ki ő nagysága». Kornis beszédére Nyáry mondott köszönetet Báthoryné nevében s kifejezte engedelmes készségét.   Következett a vacsora. Ezt megelőzőleg az akkor szokásos kézmosásra három ezüst mosdómedenczét hoztak fel az asszonynak, a fejedelmi követeknek és Wesselényinek. A vacsoránál négy főasztal volt elkülönítve a többi asztaloktól. Külön ült a menyasszony a követekkel, Wesselényi Báthorynéval s a magyar urakkal. Vacsora után pedig táncz következett.
Hasonló czeremóniák között töltötték el a következő napot, január 27-dikét, is Somlyón. Ez nap voltak a pohárköszöntők. Wesselényi Kornisra szólt, éltetve a császárt és a szent békességet, (mire egy pohár bort ivott meg vízzel), Kornis erre a fejedelemre s ismét Wesselényi a nádorra mondott köszöntőt. Mindenik tósztot három ágyúlövés, dobpergés és trombitaszó kísérte. Január 28-dikán indúlt el a lakodalmas nép Somlyóról. A cselédséget más úton előre küldvén, az urak az udvari néppel, 18 hintóval, két társzekérrel és 200 gyaloggal indúltak meg. Elűlmentek a közönséges urak szekerei, utánuk «az erdélyi követek négyesével», azután Prépostvári, Lónyay és Nyáry; egy «leeresztő szekérben» Kornis és Wesselényi, Rhédey és Barcsay. A menyasszony és anyja jött ezután zöld bársonyos hintón kékre festett sörényű és farkú lovakkal. A következő szekereket pedig «fraucimerek» s a többi nők foglalták el. Leghátul jöttek végre a társzekerek.
Az első napon Zilahig mentek, hol Bánffy György, a fejedelemnek Wesselényi fogadására előreküldött követe várta öket. Rhédey Ferencz házánál töltötték a napot és éjszakát, «ebéd és vacsora együtt volt». Másnap átkelvén a Meszesen Zomborig haladtak s 30-dikán értek Kolozsvárra. Itt a császár követét Jakavics egri érseket Bánffy Zsigmond fogadta a fejedelem nevében, de annak felhatalmazása nélkül, a valódi fejedelmi követ Serédy István volt. Azután következett az utazás Fejérvárra, s az ottani lakodalmi ünnepség, mely február 7-dikén ért véget, mikor is a vendégek eloszlottak és Báthoryné is visszatért Somlyóra. _{Szilágyi Sándor: II. Rákóczi György fejedelem lakodalma. (Megj. a Fővárosi Lapok 1884. szeptemberi számában.)}*

Csupa állat, kitalálod?

1. Kinn a parton, mint a kacsa, úgy totyogunk sután. Benn a vízben szélsebesen úszunk egymás után.
2. Négy oszlopos lábán ballag, ráncos bőre szürke, vastag. Lapátfülét billegeti, az ormányát meglengeti.
3. Olyan vagyok, mint egy macska, csakhogy félelmetes fajta. Bundám csíkos, fogam hegyes, harapásom rettenetes. 
4. Egész nap a fűben hever az állatok nagy királya. Felesége jár vadászni, s zsákmányából megkínálja.
5. Nem jár soha más ruhában, csak csíkos pizsamában. 
6. Ez az állat mókás nagyon, csimpaszkodik a rácsokon. Himbálódzik, onnan néz szét, mellén cipeli a kölykét. 
7. Varrni senki se látta, mégis csupa tű a háta. 
8. Nedves orrával szimatol, a gazdája után lohol. Ő a hűség mintaképe, házunk, családunk őrzője. 
9. Nincsen hangom, nem beszélek, tiszta vízben vígan élek. 
10. Görbeszarvú nagy állat, reggel, este tejet ad.

Válaszok:
1.(pingvin)
2.(elefánt)
3.(tigris)
4.(oroszlán)
5.(zebra)
6.(majom)
7.(sün)
8.(kutya)
9.(hal)
10. (tehén)